Kiberbiztonság
Több száz olasz iskolát ürítettek ki azonos e-mailes bombariadók miatt
Szerdán több ezer olasz iskola kapott azonos bombariadót e-mailben; legalább háromszáz intézményt evakuáltak. A hatóságok vaklármát állapítottak meg, de az üzenetek az európai hibrid fenyegetések új hullámába illeszkednek.
3 perc olvasás

Szerdán délelőtt, nagyjából 10 óra körül több mint háromszáz olaszországi iskola ugyanazzal az e-maillel szembesült: az üzenet szerint „erős robbanószerkezetet helyeztek el a létesítményben, távirányítós gyújtószerrel”. A fenyegetés vaklármának bizonyult, de a hatóságok több helyen mégis kiürítették az épületeket, és a tanítást megszakították.
Azonos levél, országos pánik
Giuseppe Valditara oktatási miniszter a La7 televíziónak legalább 300 érintett iskolát említett, és jelezte: a szám tovább nőhet. A Reuters és az Al Jazeera forrásai szerint összesen mintegy 6300 intézmény kapta meg ugyanazt a hoax-üzenetet. A fenyegető e-maileket egy fiktív feladó, a „Mihail Andropov, a Mizoginisztán vilajet vezetője” neve alá írta, és magában foglalta Giorgia Meloni miniszterelnök elleni fenyegetést is.
Az olasz kormány szerda délutánra rendkívüli miniszteri megbeszélést hívott össze. Meloni közösségi oldalán közölte: „a vizsgálatok alapján nincs elem, amely konkrét veszélyre utalna”. Antonello Giannelli, az olasz iskolaigazgatók szövetségének elnöke szerint nyilvánvalóan vaklármáról van szó, de ezek az incidensek még így is megbéníthatják a teljes iskolai közösségeket.
Hasonló riasztások máshol is
Skócia, Észorzs-Írország és az Ír Köztársaság is jelentett hasonló, külföldről érkező fenyegető leveleket. Észak-Írországban az oktatási hatóság azt javasolta, az iskolák maradjanak nyitva, mert a rendőrség nem talált hiteles veszélyt. A PSNI szerint az üzenet hasonlít egy októberi, hamisnak bizonyult fenyegetéshez. Skóciában a rendőrség cyber- és csalásnyomozó egysége kutatja a levélküldők után.
Ugyanennek a névnek az aláírója vállalta a felelősséget pénteken Írországban és Bulgáriában újság szerkesztőségeknek küldött hasonló bombariadókért is. Írországban és Észak-Írországban a hatóságok gyorsan alaptalannak minősítették a riasztásokat, Olaszországban viszont sok szülőnek abbahagynia a munkáját, hogy a gyerekekért siessen.
Része egy nagyobb mintának
A szerdai eset illeszkedik abba a közelmúltbeli sorozatba, amelyben Európa-szerte fenyegetések és kibertámadások érték szupermarketeket, vérellátó központokat, a légi közlekedést és televíziós vállalatokat. Franciaország kedden bekérette a teheráni nagykövetet, miután októberi szerintük iráni eredetű kibertámadás több száz áruház hűtőrendszerét tette működésképtelenné; Teherán cáfolta a vádat.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a hibrid hadviselésről beszélt: szerinte a cél a félelemkeltés. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem minden ilyen eset mögött külföldi állam áll, „vannak feltűnési viszketegségben szenvedők és futóbolondok is”. Valditara szerint „nagy valószínűséggel kibertámadásról, nem valós fenyegetésről van szó”.
Miért számít ez technológiai szempontból?
Ez a történet nem robbanószer-ről szól, hanem arról, mennyire könnyű tömeges zavart kelteni digitális csatornákon. Egy ismertetett e-mail címlista és egy sablonüzenet elég ahhoz, hogy ezer intézmény egyidejűleg reagáljon. A kár nem feltétlenül fizikai: leáll a munka, szülők rohannak, a rendőrség és az IT-csapatok terhelése megugrik.
Magyarországon is releváns a tanulság: oktatási intézményeknek, vállalkozásoknak és közszolgáltatóknak érdemes előre kidolgozni, hogyan kezelnek tömeges, sablonos fenyegető üzeneteket anélkül, hogy minden esetben teljes leállást okoznának, ugyanakkor a valós veszélyt sem hagyva figyelmen kívül. A rendőrségi és nemzetközi cyberkapcsolatok ilyen hoaxoknál kulcsfontosságúak: a skót nyomozás is nemzetközi együttműködésre támaszkodik.
Egy, a Reuters által idézett nemzetbiztonsági forrás azt állította, az iskolai címek nyilvánosak voltak, „az üzenetek küldése olyan egyszerű volt, mint egy pohár vizet inni”. Ez jól mutatja, hogy a hibrid fenyegetések egy része nem feltétlenül kifinomult hack, hanem tömeges pszichológiai hadviselés olcsó eszközökkel.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



