Kiberbiztonság
Hamis bázisállomás autóból: SMS Blasterrel csalt ki közel 5 millió forintot egy kínai férfi
Egy 27 éves kínai állampolgár mozgó autóból működtetett hamis mobilbázisállomást, és rendőrségi bírságként álcázott adathalász SMS-eket küldött. Kilenc áldozatnak 4,8 millió forint kárt okozott.
3 perc olvasás

Közérdekű üzem ellen elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésével gyanúsítanak egy 27 éves kínai férfit, aki mozgó gépkocsiból üzemeltetett hamis mobilbázisállomással zavarta a hálózatot, és rendőrségi értesítésnek álcázott adathalász SMS-eket küldött. Az ügyről kedden közös sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Yettel Magyarország. A hatóságok szerint ez volt az első ilyen jellegű, felderített bűncselekmény Magyarországon.
Hogyan működik az SMS Blaster?
A szakemberek Fake eNB néven hivatkoznak a berendezésre, a módszert pedig SMS Blaster támadásnak nevezik. A hordozható eszköz valódi bázisállomásnak adja ki magát, és erősebb rádiójelet sugároz, mint a környező szolgáltatói tornyok. A közelben lévő telefonok rövid időre leválhatnak a valódi hálózatról, és a hamis állomáshoz kapcsolódhatnak.
Eközben a készülék szolgáltatói elérése megszakadhat vagy korlátozottá válik: hívás, mobilinternet és a szokásos szolgáltatások ideiglenesen nem működnek. A csaló ezalatt küldhet tömeges üzeneteket anélkül, hogy az áldozat észrevenné, hogy nem a szolgáltató hálózatán van. Az üzenetek feladója „RENDORSEG” volt, a szöveg pedig budapesti közlekedési jogsértésre hivatkozott, és linket tartalmazott – amely nem a rendőrség hivatalos felületére vezetett.
A nyomozás és az elfogás
A Yettel július közepén térben mozgó, hagyományos műszaki hibával magyarázhatatlan hálózati rendellenességeket észlelt, és július 17-én továbbította az adatokat az NNI-nek. Ugyanakkor több előfizető is bejelentett hasonló, rendőrségi közlekedési bírságnak tűnő SMS-t. A szolgáltatói és ügyfélbejelentések összevetése alapján hamis bázisállomásra utaló nyomok merültek fel.
Július 13. és 22. között 88 235, a hamis állomáshoz kapcsolódó hálózati eseményt rögzítettek – ez nem egyenlő az érintett emberek számával, mert egy készülék többször is csatlakozhatott. A rádiófrekvenciás mérések szerint a jelet mozgó autóból sugározták. Július 22-én Budapestről indulva az M6-oson, majd Baranyában követték a járművet, végül Pécsen állították meg. A hátsó ülésen olyan rádiótechnikai berendezést találtak, amely a gyanú szerint alkalmas volt hamis bázisállomás üzemeltetésére. A férfit őrizetbe vették, a bíróság elrendelte a letartóztatását.
Közel ötmillió forint kár
Az elfogás óta eltelt két hónapban a lefoglalt eszközök és az elektronikus adathordozók elemzése zajlott. A nyomozók kilenc sértettet azonosítottak, akiknek összesen 4 802 333 forint vagyoni kárt okozott. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon egyedül dolgozott: a berendezés szállítását, üzemeltetését és a csatlakoztatást is maga végezte. Külföldi kapcsolatrendszere még vizsgálat tárgyát képezi; az NNI nemzetközi partnerekkel is egyeztet.
Mit jelent ez a felhasználóknak?
Az eset ritka, de technikailag kifinomult: nem elegendő a feladónév vagy a hivatalosnak tűnő szöveg ellenőrzése, mert az üzenet rövid ideig egy nem szolgáltatói hálózatról érkezhetett. A rendőrség korábban is figyelmeztetett:
„Ha közlekedési jogsértésre figyelmeztető üzenetet kap, amely látszólag a Rendőrségtől érkezett, ne kattintson az adatait megszerezni próbáló linkre!”– olvasható a police.hu oldalon. A hatóság nem küld bírságot SMS-ben, nem kér bankkártyaadatokat üzenetben, és elektronikus ügyintézése kizárólag az ugyintezes.police.hu címen érhető el.
Ha valaki hasonló üzenetet kapott, érdemes nem rákattintani a linkre, törölni az SMS-t, szükség esetén értesíteni a bankját, majd feljelentést tenni. A szolgáltatók számára a tanulság egyértelmű: a hálózati anomáliák gyors összekapcsolása a hatóságokkal és a rádiófrekvenciás nyomkövetés nélkülözhetetlen az ilyen támadások feltárásához.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



