Kiberharcra készít hallgatóit az Óbudai Egyetem: gyakorlati képzésben az AI és a SOC is szerepel

A kiberbiztonság ma már nem csupán IT-szakma: üzleti, jogi és társadalmi kockázat is egyszerre. Miközben a támadási módszerek hónapról hónapra változnak, és a mesterséges intelligencia a támadói és védekező oldalon is megjelenik, az Óbudai Egyetem olyan mérnököket próbál nevelni, akik rendszerszemléletet és alkalmazkodóképességet visznek a piacra – nem pusztán egy adott technológia ismeretét.

Gyakorlatban, nem csak előadásban

Magyarországon az egyetem kínál kiberbiztonsági mérnöki alapszakot a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon. A hét féléves, budapesti nappali képzés aránya nagyjából 40 százalék elmélet és 60 százalék gyakorlat. A hallgatók már az első félévtől projekteken dolgoznak: először egyénileg, később egyre nagyobb csapatokban.

Rajnai Zoltán, az egyetem általános rektorhelyettese és a Biztonságtudományi Doktori Iskola vezetője a Portfolio.hu-nak adott interjújában kiemelte: a tananyagot félévente frissítik, és vállalati szakembereket is bevonják, akik a napi incidensek tapasztalatait hozzák az oktatásba.

Egy tipikus feladat egy képzelt kiberbiztonsági cég működtetése. A diákok 20–30 fős csoportokban kiberteret, biztonsági műveleti központot (SOC) vagy mesterséges intelligenciára épülő behatolásdetektáló megoldást terveznek, költségvetést készítenek, majd a papíron maradt koncepciót szerverekkel, hálózati eszközökkel és szoftverekkel ténylegesen felépítik. A cél nem hackerképzés: etikus, védekezésre összpontosító szakemberek nevelése – a támadói logika ismerete nélkül azonban a védelem sem lenne hatékony.

Az AI mindkét oldalon

A mesterséges intelligencia nem váltja ki a kiberbiztonsági mérnököt, de átformálja a munkát. A támadók már most is használják például adathalász levelek előállítására vagy támadási folyamatok támogatására. A védelemben ugyanakkor a naplók elemzése, a gyanús minták azonosítása és az incidenskezelés első lépései is gyorsulhatnak.

Az egyetem mesterképzésének SOC-elemző specializációja – a hivatalos képzési leírás szerint – kifejezetten foglalkozik SIEM-rendszerekkel, automatizált válaszfolyamatokkal (SOAR) és MI-alapú detektálással. Rajnai szerint az alapképzésen is olyan rendszerek készülnek, ahol AI-ágensek figyelik a hálózati eseményeket, és támogatják a védekezési döntéseket.

Szabályozás, állások, mindennapi kockázat

A vállalatokra nehezedő NIS2-irányelv, a GDPR és a pénzügyi szektort érintő DORA előírásai élő folyamatokat követelnek: működő incidenskezelés, auditálás és kockázatkezelés. A felkészültség ugyanakkor szélsőségesen eltérő – a szakértői beszélgetésben említett, közelmúltbeli felmérések szerint Magyarországon mintegy 2500, a kiberbiztonsághoz kapcsolódó betöltetlen állás volt.

A munkaadók gyakran a diplomán túli gyakorlati tapasztalatot és specializációt is elvárják. Az egyetem ösztöndíjakkal támogatja a kutatási és fejlesztési projekteket; ezekből gyakran szakdolgozat vagy TDK-dolgozat is születik.

Biztonságtudatosság mindenkinek kell

A digitális biztonságtudatosság Rajnai szerint ma már alapkompetencia, hasonlóan a pénzügyi tudatossághoz. A támadások jelentős része továbbra is emberi hibára, megtévesztésre épít: egy rossz kattintás, egy sürgető üzenet vagy egy gyanúsan kedvező ajánlat. A technológiai védelem mellett a manipuláció felismerése legalább annyira fontos – ez is indokolja, hogy a kiberbiztonság ne maradjon elszigetelt informatikai szakterület, hanem összekapcsolódjon üzemeltetéssel, fejlesztéssel, menedzsmenttel és jogi ismeretekkel az egyetemi projektekben.