Autóból működtetett hamis bázisállomás: hazánkban először bukott le SMS Blaster-támadás

November 10-én közös sajtótájékoztatón ismerték meg a részleteket a hazai telekommunikáció és a rendőrség képviselői egy eddig Magyarországon nem látott kiberbűncselekményről. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Yettel Magyarország és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint egy 27 éves férfi mozgó gépkocsiból üzemeltetett hamis mobil-bázisállomást, amellyel egyidejűleg zavarta a szolgáltatói hálózatot és rendőrségi közlekedési bírságnak álcázott adathalász üzeneteket küldött.

Hogyan működik az SMS Blaster?

A támadás középpontjában az úgynevezett Fake eNB áll: egy hordozható rádióberendezés, amely valódi mobil-bázisállomásnak adja ki magát. Erősebb jelet sugározva rövid időre átcsábítja a közeli telefonokat a szolgáltató hálózatáról. Amíg a készülék ehhez az eszközhöz kapcsolódik, a normál szolgáltatás megszakadhat vagy korlátozottá válik — a csaló viszont közvetlenül, tömegesen küldhet SMS-eket az érintett készülékekre. A szakma ezt a módszert SMS Blaster-támadásnak nevezi.

Július közepén a Yettel olyan, térben folyamatosan változó hálózati anomáliákat észlelt, amelyeket nem lehetett hagyományos műszaki hibával magyarázni. Párhuzamosan egyre többen jelentettek be olyan üzenetet, amely a „RENDORSEG” feladótól érkezett, közlekedési szabálysértésre hivatkozott, és egy linken keresztül kérte a bírság rendezését — a hivatkozás azonban nem hivatalos rendőrségi felületre vezetett.

Több mint 88 ezer hálózati esemény tíz nap alatt

A szolgáltatói adatok szerint 2026. július 13. és 22. között 88 235, a hamis bázisállomáshoz kapcsolódó hálózati eseményt rögzítettek. A hatóság hangsúlyozza: ez nem az érintett emberek száma; egyetlen telefon többször is megjelenhet a naplókban.

Az NNI és a szolgáltató szakemberei az ügyfélbejelentések, az üzenetek idő- és helyadatai, valamint a hálózati naplók összevetésével jutottak el a hamis bázisállomás felismeréséig. A rádiófrekvenciás mérések azt mutatták, hogy a jel forrása folyamatosan mozgó járműben van.

Budapestről az M6-oson át Pécsig

A nyomozók július 22-én Budapesten azonosították a jelet, majd az M6-os autópályán és Baranya megyében követték a gépkocsit. A járművet végül Pécsen állították meg, a 27 éves kínai állampolgárságú sofőrt elfogták. A hátsó ülésen olyan rádiótechnikai berendezést találtak, amely a gyanú szerint alkalmas volt hamis mobil-bázisállomás üzemeltetésére, a hálózat befolyásolására és csaló SMS-ek továbbítására.

A férfit közérdekű üzem ellen elkövetett információs rendszer vagy adat megsértésének bűntettével gyanúsítják; bűnügyi őrizetbe vették, a bíróság elrendelte a letartóztatását. A nyomozás eddigi adatai szerint kilenc sértett összesen 4 802 333 forint kárt szenvedett el. A hatóságok szerint a gyanúsított Magyarországon egyedül dolgozott; külföldi kapcsolatrendszerét még vizsgálják, és nemzetközi partnerszervezetekkel is egyeztettek.

Mit érdemes tudni a mindennapokban?

Az ügy rávilágít arra, hogy az adathalászat ma már nem csupán e-mailben és telefonhívásban jelenik meg: a támadók képesek a mobilszolgáltató infrastruktúráját is kihasználni. A rendőrség soha nem küld közlekedési bírságot SMS-ben, és nem kér személyes vagy bankkártyaadatokat üzenetben.

• Ne kattints gyanús hivatkozásra rendőrségnek álcázott SMS-ben.
• Ne adj meg banki vagy személyes adatot ilyen csatornán.
• Pénzügyi veszteség esetén azonnal értesítsd a bankodat, és tegy feljelentést.

A közös sajtótájékoztatóról részletesen számolt be az NMHH, valamint a technológiai hátteret elemző HWSW is.