Kiberbiztonság
Az USA 1,2 milliárd dollárt foglalt le az észak-koreaiak Binance-rablásából
Az amerikai igazságügyi minisztérium november 12-én jelentette be: bírósági engedéllyel több mint 1,2 milliárd dollár értékű, október 29-én a Binance-től ellopott digitális eszközt zároltak le.
3 perc olvasás

A támadást az FBI a TraderTraitor kódnéven említett, az észak-koreai hadsereghez kötődő csoportnak tulajdonítja. A lopott összeg a történelem egyik legnagyobb kriptorablásának számít; az amerikai kormányzat szerint Phenjan ilyen úton finanszírozza rezsimjét és illegális fegyverprogramját.
Rekordméretű lopás, részleges visszaszerzés
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) szerint október 29-én több mint 6 milliárd dollár értékű virtuális eszköz tűnt el a Binance rendszeréből. A kormányzat, a bűnüldöző szervek és a magánszektorbeli kriptoszolgáltatók (VASP) összehangoltan dolgoznak a vagyon nyomon követésén.
Eddig több mint 2,7 milliárd dollár befagyasztására került sor – a két legnagyobb stabilcoin-kibocsátó, a Tether és a Circle is részt vett a gyors reagálásban. A DOJ bírósági engedéllyel az immobilizált összegből több mint 1,2 milliárd dollár lefoglalását vagy további zárolását érte el.
A nyomozás folyamatban van: a TraderTraitor tagjai a lopott pénzt kriptohidakon, keverőszolgáltatásokon és tőzsdéken keresztül próbálják tisztára mosni. A múlt héten az FBI, az amerikai Titkosszolgálat és az adóhivatal közös figyelmeztetést adott ki, hogy a szolgáltatók blokkolják az érintett tárcacímek tranzakcióit.
„A történelem egyik legnagyobb feltörését félbeszakítottuk”
A DOJ sajtóközleménye szerint a Bűnügyi Osztály szakértelme segített a lopott vagyon azonnali befagyasztásában, mielőtt az bűnüldözési hatókörön kívülre került volna. „Gyorsan és hatékonyan alkalmazták szakértelmüket, és azonnal megállították ennek a történelmi méretű támadásnak nagyjából a felét” – mondta A. Tysen Duva, a Bűnügyi Osztály helyettes államtitkára.
A nemzetbiztonsági főosztály minden rendelkezésre álló eszközzel visszaszerzi az észak-koreaiak jogtalanul megszerzett vagyonát – hangsúlyozta M. Scott Proctor, a nemzetbiztonsági főosztály helyettes vezetője.
FaceStealer: deepfake-videóhívások, 400 millió dollár kár
A Binance-ügy mellett a hatóságok egy másik, FaceStealer nevű észak-koreai kampány felhőalapú infrastruktúráját is felszámolták. Az elmúlt másfél évben ez a társadalmi manipulációra épülő módszer több mint 400 millió dollár értékű kriptót vitt el, elsősorban a kripto- és web3-szektorban dolgozók ellen.
A támadók feltört fiókokból küldenek videóhívás-meghívókat, majd AI-generált deepfake-ekkel és korábbi áldozatok felvételeivel szimulálják ismerősök jelenlétét. Egy műszaki hiba ürügyén kártékony szoftvert telepítenek, és hónapokkal – akár több mint egy évvel – később is kihasználják a kompromittált rendszert. Az FBI több mint 900 webkamerás felvételt is lefoglalt az áldozatokról.
Patrick Grandy, az FBI Los Angeles-i irodájának vezetője szerint a séma „még a legtapasztaltabb, biztonságtudatos szakembereket is képes megtéveszteni”, mert a mindennapi videóhívásokba és személyes kapcsolatokba vetett bizalmat használja ki. A célzás egyre gyakrabban terjed az nyílt forráskódú szoftverek fejlesztőire is – feltehetően ellámi-lánc támadások előkészítésére.
Mit jelent ez a magyar felhasználóknak?
A lefoglalás üzenete egyértelmű: a blokklánc-anonimitás nem véd a nemzetközi koordináció ellen, ha a pénzügyi szolgáltatók és a hatóságok gyorsan reagálnak. Ugyanakkor a támadók továbbra is a fennmaradó milliárdokra pályáznak, új tisztára mosási módszerekkel – például értéktelen saját tokenekkel decentralizált tőzsdéken keresztül.
A gyakorlati tanulságok minden kripto- és tech-szakember számára relevánsak:
- Ne telepítsen szoftvert videóhívás közben, „technikai hiba” javításaként.
- Gyanús meghívó esetén ellenőrizze a feladót egy másik csatornán.
- A nyílt forráskódú projektekhez kötődő hozzáférések különösen értékesek a támadók szemében.
Az FBI részletes útmutatót és védelmi tanácsokat tesz közzé a fbi.gov/facestealer oldalon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



