Közösségi média
Szempillákat borotválnak a férfiak a TikTokon – az orvosok szerint komoly egészségügyi kockázat
A TikTokon és az Instagramon terjedő trend szerint a hosszú szempilla „túl nőies” – ezért egyre több férfi vágja le őket. A szemész szakemberek szerint viszont a szempillák védőfunkciója miatt ez veszélyes lehet.
3 perc olvasás

A közösségi médiában újabb szépségápolási trend futott be: férfiak videózzák, ahogy borbélyszékben vagy otthon ollóval, borotvával vagy elektromos géppel a szemük közelében levágják a szempilláikat. A cél a „férfiasabb” megjelenés – a háttérben a looksmaxxing mozgalom és a külső megjelenés maximalizálásának kultúrája áll.
Hogyan terjed a trend?
A TikTokon, Instagramon és az X-en megjelenő felvételek szerint a gyakorlat Törökországtól Új-Zélandig terjed. Egyes videókban a vendég azt mondja, felesége kritizálja a „túl nőies” pillákat; mások egyszerűen rövidebb, karakteresebb tekintetet szeretnének. A barberek klippereket, ollót és hajvágógépet használnak, rendszerint zárva tartott szemmel – a technika egészségügyi szempontból kérdéses.
A CNN és más nemzetközi sajtóforrások szerint egyes videók milliós megtekintést és több tízezres kommentet gyűjtöttek. A trend a hagyományosabb nemi szerepek és a „maszkulin energia” iránti online diskurzus összefüggésében értelmezhető: a Brunel University London tiszteletbeli professzora, Meredith Jones szerint a szélsőségesen hosszú pillát sokan tévesen a nőiesség jelzőjeként értelmezik, pedig a pillák hossza genetikailag meghatározott, és nincs bizonyíték arra, hogy biológiailag a nemhez kötődne.
Mire valók a szempillák?
A szakértők hangsúlyozzák: a szempilla nem pusztán esztétikai elem. Vickie Lee, az Imperial College London szemész-konzulense szerint „létfontosságúak mind a látásélmény, mind a szem egészsége” szempontjából: gátat szabnak a szennyeződésnek, kiváltják a védő pislogási reflexet, csökkentik a szemfelszín kiszárulását, szűrik az UV-sugarakat és javítják a látásminőséget.
A Cleveland Clinic szemészorvosa, Nicole Bajic hasonlóan fogalmaz: a pillák „védőárnyékként” tartják távol a port, allergéneket és szennyező anyagokat, valamint érzékelőként működnek a közelgő tárgyak felismerésében. A Monika Zimányi és Amanda Meyer szerzőpárja a The Conversation cikkében részletezi, hogy a közepes hosszúságú szempilla aerodinamikailag is optimális a könnyfilm megőrzéséhez – a túl rövid vagy túl hosszú pillák zavarhatják ezt az egyensúlyt.
Mi a kockázat?
Az orvosok több okból is figyelmeztetnek:
- Sérülés: éles eszköz a szem közelében sérülést okozhat a szemen, a szemhéjon vagy a szaruhártyán.
- Fertőzés: nem steril eszközök gyulladást (blefaritit) vagy kötőhártya-gyulladást (rózsaszín szem) idézhetnek elő.
- Száraz szem és irritáció: a levágott pillák hegye dörzsölheti a szemfelszínt; a kevesebb pillával több por és száraz levegő éri a szemet.
Nicole Bajic szerint a vágás nem változtatja meg a kinövő pillák hosszát vagy vastagságát – azok heteknél hosszabb hónapok alatt (a szakirodalom 6–10 hetet, illetve akár 3–4 hónapot említ) állnak helyre. Addig azonban fokozott védelemre van szükség – például napszemüvegre.
Mit jelent ez a platformok és a magyar közönség számára?
A TikTok és az Instagram algoritmusaival a rövid, provokatív beauty-trendek gyorsan globálissá válhatnak, még akkor is, ha a gyakorlat valójában csak néhány tízezer emberhez jut el. A tartalommoderálás és az egészségügyi tényellenőrzés között továbbra is szakadék van: a platformok nem tudják minden veszélyes klipet időben kiszűrni, a szakértői figyelmeztetések viszont gyakran csak utólag jelennek meg a médiában.
Magyarországon egyelőre nincs adat arról, hogy a trend jelentős helyi követőtáborra talált volna, de a looksmaxxing és a szépségoptimalizálás tartalmai magyar nyelven is elérhetők. A lényeg: a közösségi médiában viralizálódó testmódosítási ötletek nem minősülnek orvosi tanácsnak – és a szem területén a hiba ára különösen magas lehet.
„A szempillák létfontosságúak mind a látásélmény, mind a szem egészsége szempontjából.” – Vickie Lee, Imperial College London (CNN)
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



