A Microsoft nyomást gyakorol a kínai optikai alkatrészek amerikai importtilalma ellen

Egy napokkal ezelőtt közzétett Reuters-riport szerint a Microsoft a Trump-adminisztrációra gyakorol nyomást, hogy állítsa le azokat a terveket, amelyek a mesterséges intelligencia-adatközpontok kulcselemét, az új típusú kínai optikai adó-vevőket tiltanák ki az amerikai piacról. A lobbizásról három, az ügyre rálátással bíró, névtelen forrás beszélt.

Biztonság versus ellátási lánc

A Reuters augusztusi híradása szerint a kormányzat a kínai gyártmányú új generációs adó-vevők importjának betiltását fontolgatja. Az eszközök az adatközpontok optikai kábelein keresztül továbbítják az adatokat; a hivatalos aggodalom szerint Peking ezeket felhasználhatná adatlopásra, rosszindulatú szoftverek telepítésére vagy a szolgáltatások megzavarására.

A szabály kidolgozásán jelenleg a távközlési ágat felügyelő Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) dolgozik. A Microsoft, a Fehér Ház és az FCC egyelőre nem reagált a megkeresésekre; a washingtoni kínai nagykövetség viszont kijelentette, hogy Peking „határozottan ellenzi”, ha az Egyesült Államok nemzetbiztonsági indokokkal indokolatlanul szorítja ki a kínai vállalatokat.

Miért pörög fel az iparág?

Az optikai adó-vevők apró modulok, amelyek elektromos jelet alakítanak át fényjelekké. Egy adatközpont milliónyi ilyen egységre lehet szükség a szerverek, routerek és switchek összekötéséhez. A Counterpoint Research adatai szerint a globális piac körülbelül kétharmadát kínai gyártók uralják, köztük az Eoptolink és a Zhongji Innolight, amelyet a Pentagon a kínai hadsereghez kötődő cégek listájára is felvett.

Az amerikai Coherent és Lumentum versenyképes technológiát kínál, de a Foundation for American Innovation jelentése szerint jelenleg nincs meg a gyártókapacitásuk a kínai beszállítók kiváltásához. A Tom's Hardware elemzése szerint egy tiltás több mint felére csökkentené az elérhető kínálatot.

A Microsoft és a szövetségesei lépései

A Cleanview piackutató szerint a Microsoft jelenleg 35 amerikai adatközpontot épít, és további 134-et tervez. A vállalat szeptemberben a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatalának, valamint a Nemzetbiztonsági Tanácsnak a tisztviselőivel találkozott, hogy jelezze az ellátási lánc kockázatait – írta a Reuters.

A technológiai lobbicsoport, az Information Technology Industry Council (ITI) augusztus 13-án levelet küldött az FCC-nek, és arra kérte a bizottságot, hogy ne vegye fel az optikai adó-vevőket a feketelistára. John Miller, az ITI technológiai politikai alelnöke a Reutersnek így fogalmazott:

„Ez komolyan azzal fenyeget, hogy az adatközpontok bevezetését teljesen leállítja.”

Miller hangsúlyozta: sok felhőszolgáltató már megvásárolta a drága MI-chipeket, amelyek optikai adó-vevők nélkül kihasználatlanul állnának.

Lehetséges kompromisszum és távlati hatások

A Morgan Stanley októberi ügyféljelentése szerint a kormányzat a másodpercenként 3,2 terabit adatot kezelő készülékek tiltását vizsgálja. Ezek sorozatgyártása várhatóan csak 2028-ban indulna fel, széles körű alkalmazásuk pedig 2029-ben kezdődhetne – ez időt adna az amerikai gyártóknak a kapacitásbővítésre. Két forrás szerint az FCC ezt a küszöböt fontolgatja.

A törvényhozás azonban nem feltétlenül vár: szeptemberben kétpárti kongresszusi képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, amely megtiltaná, hogy érzékeny kormányzati rendszereket kínai gyártmányú optikai adó-vevőkkel szereljenek fel.

Magyarországon közvetlen hatása kevésbé érezhető, de a globális felhő-infrastruktúra építésének lassulása – beleértve az Azure-régiókat is – hosszabb távon érintheti a szolgáltatások elérhetőségét, árazását és a vállalati IT-befektetések ütemezését.