Kiberbiztonság
Roszstat hack: hackerek szerint több százezer háborús haláleset szivárgott ki az orosz statisztikai hivatalból
A Belarusian Cyber Partisans és a Silent Crow október 29. és november 1. között lerohanta Oroszország állami statisztikai hivatalát. A hackerek november 7-én 394–450 ezer háborúval összefüggő halálesetről számoltak be – a Roszstat viszont tagadja az adatszivárgást.
3 perc olvasás

Egy koordinált, pusztító jellegű kibertámadás érte Oroszország Roszstat nevű állami statisztikai hivatalát október 29. és november 1. között. A támadást két, Oroszországban betiltott hackercsoport, a belarusz Belarusian Cyber Partisans és az ukrajnai-párti Silent Crow vállalta – állításuk szerint mintegy 23 terabájtnyi, titkos minősítésű demográfiai és gazdasági adat került a kezükbe.
Hónapokig rejtőztek a hálózaton
A The Record szerint a támadók körülbelül hat hónappal korábban jutottak be a Roszstat belső hálózatára, és a következő hónapokban csendben bővítették hozzáférésüket. A Silent Crow szerint mintegy 25 000 számítógépet és szervert érintettek a központi irodákban, a regionális fiókokban és az országos adatfeldolgozó központban. A TASS-nak küldött közleményében a hivatal ugyanakkor azt írta: a monitoring rendszerek időben észlelték a gyanús tevékenységet.
A támadás nem pusztán adatlopás volt: a hackerek szerint fizikai és virtuális szervereket, tárolórendszereket is megsemmisítettek, a Roszstat weboldalán pedig mintegy egy óráig az ukrán vezérkar orosz veszteségeiről szóló statisztikái látszottak. A Kommersant szerint a honlapon belarusz nyelvű üzenet is megjelent: „Senki sem kerülheti el a felelősségre vonást.” A két csoport korábban, 2025 júliusában az Aeroflot informatikai rendszerét is megcélozta.
Veszteségszámok: állítások, nem igazolt tények
November 7-én a hackerek a Roszstat belső „Demography” halálozási adatbázisára hivatkozva közöltek veszteségszámokat. A február 2022 és 2026 augusztus közötti halotti bizonyítványok alapján:
- a Belarusian Cyber Partisans legalább 393 881 olyan halálesetet számolt, ahol a halál oka kifejezetten háborús művelet volt;
- a Silent Crow szélesebb módszertannal 450 100 főig terjedő becslést adott, beleértve a nem harci körülmények között elhunyt katonákat és az ok nélkül nyilvántartott halálesetek egy részét is.
A Kyiv Independent kifejezetten jelezte: a szivárgott rekordok és a hackerek becslései nem lettek függetlenül ellenőrizve. Az orosz Mediazona és a BBC Russia nyilvános forrásokból, november 6-ig 285 881 azonosított katonai halálesetet tartott számon – de hangsúlyozza, hogy a lista hiányos. A Meduza és a Mediazona a hackerek által közzétett anyag ellenőrzésén dolgozik.
A számokba nem számítanak be az eltűntként nyilvántartott katonák és a becslések szerint mintegy 27 ezer külföldi harcos sem. Moszkva 2022 óta nem közöl hivatalos fronton elszenvedett veszteségeket, a halálok okáról szóló éves statisztikákat pedig 2024 óta nem teszi közzé a Roszstat.
Mit mond a Roszstat?
A hivatal elismerte, hogy október 29. és november 1. között célzott, pusztító kibertámadás érte az informatikai rendszereit, és bizonyos szolgáltatásoknál fennakadások léptek fel. Ugyanakkor következetesen tagadja, hogy adatbázisok sérültek volna meg, vagy védett információ kiszivárgott volna. A két állítás – a hackerek számszerű követelései és a hivatal tagadása – egyelőre nem igazolható külső forrásból.
Miért számít ez kiberbiztonsági szempontból?
A támadás az úgynevezett „hosszú tartózkodás” (dwell time) klasszikus mintáját mutatja: hónapokig rejtőzött behatolás, fokozatos jogosultságbővítés, majd adatmásolás és pusztító fázis. A hackerek állítása szerint domain controllereket, VMware ESXi, oVirt és zVirt virtualizációs platformokat, valamint a Demography, StatRegister és több belső rendszert is kompromittáltak.
A magyar vállalkozások számára az üzenet ismerős: állami és kritikus infrastruktúra-célpontok mellett is elérhető a láthatatlan, hosszú távú behatolás. A megelőzés kulcsa a folyamatos hálózati monitorozás, a szegmentált hozzáférés és a gyors incidenskezelés – nem az utólagos tagadás.
Források: Magyar Hírlap, The Kyiv Independent, The Record
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



