Digitális óriásplakátokat hackeltek: több országban pornó jelent meg a közterületi kijelzőkön

Több országban, egyidőben

2026. október 29-én szexuálisan explicit felvételek jelentek meg digitális LED-hirdetőtáblákon Egyiptomban, Malajziában és Brazíliában. A támadásokat a Leakers$ nevű Telegram-csoport vállalta; a csatorna üzenete szerint a művelet annyira egyszerű volt, hogy „bárki, akinek két agysejtje van”, véghezvihette volna.

A leginkább figyelemre méltó eset Kairó nyugati elővárosában, Gizában történt: egy nagyméretű kijelző a július 26-i főút mentén – az egyik legforgalmasabb útszakaszon – pornográf videót sugárzott. A felvételen az autósok megálltak, és lefényképezték a képernyőt, amelyen a támadók álnevei és a @LeakersGov Telegram-cím is megjelent. Az egyiptomi belügyminisztérium megerősítette, hogy egy nemzetközi hirdetési szolgáltató weboldalának feltörése okozta az illetéktelen tartalom egyszerre több országban történő megjelenését.

Malajziában a Kluang önkormányzat nyolc nyilvános LED-kijelzőjét érintette a támadás – a helyi tanács leállította az érintett rendszereket, a rendőrség pedig vizsgálatot indított. Brazíliában Campo Maiorban, Piaui államban egy LED-panelen ugyanilyen tartalom futott; a Ferreira & Ferreira hirdetési cég kiberfeltörést jelentett be, azonnal leállította az eszközt, és bocsánatot kért.

A hackerek Irakban és Kínában is állítólag hozzáférést szereztek, de ezeket az állításokat független források kevésbé erősítették meg.

Egy szoftver sebezhetősége, több ezer kijelző

A Leakers$ csoport a The Cairo Reportnak arról beszélt, hogy nem az egyes fizikai hirdetőtáblákat célozták, hanem a LED-kijelzőkre tartalmat küldő szoftver gyenge pontját használták ki. A Never, 19ylegal, CH és Nivex álneveket viselő résztvevők körülbelül két órás automatikus internetes szkenneléssel több ezer sebezhető rendszert azonosítottak.

„Valódi sebezhetőségről volt szó abban a szoftverben, amely a LED-kijelzőkre tartalmat továbbít” – mondta a csoport egy képviselője. A rendszerekhez állítólag olyan webes felületeken keresztül lehetett hozzáférni, amelyeken hiányoztak az alapvető biztonsági védelmek. A csoport kijelentette: nem zsarolóvírus-csoportként, hanem a biztonsági hiányosságok feltárására hajtotta végre a támadást.

Nem első alkalom

A digitális óriásplakátok feltörése nem újdonság. Korábbi esetek:

• 2022 – Brisbane-ben (Ausztrália) percekig pornográf tartalom futott egy kijelzőn.
• 2016 – Jakartában letartóztattak egy férfit, aki „tréfából” hackelte meg a hirdetőtáblát.
• 2023 – Bagdadban egy technikus vitában lévő munkáltatója miatt hasonló támadást hajtott végre; az iraki hatóságok leállították az elektronikus hirdetőképernyőket.

Az amerikai szabadtéri reklámszövetség (OAAA) 2024-es irányelvei kifejezetten figyelmeztetnek: ne hagyatkozzanak a kijelzőgyártók alapértelmezett jelszavaira, és korlátozzák a távoli elérést.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A támadás rámutat egy szélesebb IoT-problémára: az internetre kötött, távkezelhető rendszerek – legyenek az hűtők, hirdetőtáblák vagy városi információs kijelzők – gyakran gyári jelszavakkal, nyitott felületekkel és elavult szoftverrel futnak. Ha egy sebezhetőséget több telepítés is megoszt, egyetlen feltörés egyszerre több ország képernyőit érintheti.

Magyarországon is egyre több digitális közterületi kijelző és kültéri LED-reklám működik. Az üzemeltetők számára a lecke egyértelmű: a tartalomkezelő rendszert ugyanolyan szigorúan kell védeni, mint bármely más vállalati infrastruktúrát – többfaktoros hitelesítés, frissítések, VPN, és soha alapértelmezett jelszó használata nélkül.