Kiberbiztonság
Franciaország Iránt teszi felelőssé a szupermarketek hűtőit ért, példátlan kibertámadásért
Párizs szerint az iráni Forradalmi Gárda hajtotta végre októberben a több száz üzlet hűtőrendszerét célzó szabotázstámadást. A francia hatóságok európai szankciókat és büntetőeljárást ígérnek.
3 perc olvasás
Franciaország hivatalosan is Iránt nevezte meg az október közepi, széles körű kibertámadás elkövetőjeként, amely a nagykereskedelemben működő hűtő- és fagyasztóberendezéseket célozta. Jean-Noël Barrot külügyminiszter 2026. november 9-én, a párizsi G7-találkozó margóján közölte: az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) áll a támadás mögött, és az ügy sem méretében, sem agressziójában nem látott precedenst Franciaországban.
Példátlan méretű szabotázs
A támadás 2026. október 11–12-én, vasárnap éjjel történt. A támadók távolról módosították az ipari hűtővezérlők beállításait: a leolvasztási ciklusokat magas hőmérsékletre állították, és egyes riasztórendszereket is kikapcsoltak. A francia hatóságok adatai szerint mintegy 700 élelmiszer-kereskedelmi és -elosztási helyszín érintett; a BBC beszámolója szerint egyes boltokban a hűtők hőmérséklete akár 50 °C-ra emelkedett.
A kár nem csupán élelmiszerpazarlás volt: a francia kiberbiztonsági szervek legalább 15 tűzesetet kötöttek a támadáshoz, és több tízmillió eurónyi kár becslése is szóba került. Az érintett láncok között szerepelt a Carrefour, a Leclerc, a Casino, a Metro, a Coopérative U és az Intermarché, de kisebb hentesüzletek, egy vágóhíd és élelmiszer-feldolgozó üzemek is áldozatul estek.
„Meg tudom erősíteni, hogy ezt a támadást az iráni Iszlám Forradalmi Gárda hajtotta végre” – mondta Barrot. Hozzátette: „ez az első nagyszabású, szabotázscélból indított kibertámadás nemzeti területünkön”.
Shahid Kaveh: konkrét egység, konkrét vádpontok
A francia Cyber Crisis Coordination Centre (C4) – amely az ANSSI kiberbiztonsági ügynökséget, a katonai kiberparancsnokságot és a hírszerző szolgálatokat foglalja magában – ugyanazon a napon közzétett technikai jelentésében (CERTFR-2026-CTI-009) a Shahid Kaveh nevű, az IRGC elektronikai és kiberközpontjához tartozó offenzív egységet nevezte meg végrehajtóként.
Laure Beccuau párizsi ügyész büntetőeljárást indított az egység vezetője és két helyettese ellen, nemzetközi körözést is kért. Az iráni nagykövetet Párizsba idézték, hogy tiltakozzanak a „rendkívül súlyos” cselekedet miatt. Barrot szerint Franciaország európai szintű szankciókat fog kérni az érintettek ellen. Irán hivatalos reagálásáról egyelőre nincs hír.
Hogyan hatoltak be a rendszerekbe?
A támadás célpontja elsősorban a dán Danfoss vállalat távoli felügyeletre alkalmas hűtővezérlői voltak. A CERT-FR szerint a Shahid Kaveh egység már 2020 óta figyelmet kapott: hacktivist álnevekkel (például CyberAveng3rs) ipari vezérlőket céloz, többek között Schneider Electric, Siemens és Rockwell berendezéseket. A francia nyomozók a hűtőtámadás kapcsán perzsa nyelvű nyomokat, az FOFA internetes eszközkereső használatát és a támadáshoz kapcsolódó infrastruktúrát említik bizonyítékként.
A BBC és más források kiemelik: egyes berendezések gyenge, alapértelmezett jelszavakkal (például „12345”) voltak elérhetők az interneten keresztül. A támadók a webes felületeken keresztül indítottak rendellenes, határozatlan leolvasztási ciklusokat, miközben a hőmérsékletriasztókat is letiltották.
Terjedés Európában – és mit jelent ez a gyakorlatban?
Franciaország kizárólag az októberi franciaországi eseményeket tulajdonítja Iránnak. November elején hasonló hűtőproblémák jelentek meg legalább kilenc másik európai országban is – Belgiumban, Luxemburgban, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Észtországban és Finnországban. Ezek összekapcsolásáról a francia hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak. Október végén a Francia Vérellátó Intézet (EFS) három létesítményének hűtőrendszerét is támadás érte; a hatóság szerint a vérkészletek sértetlenek maradtak.
A magyar vállalkozások és IT-csapatok számára az ügy tanulsága egyértelmű: az „invisible” infrastruktúra – hűtők, klímavezérlők, ipari szenzorok – ma már állami szintű szabotázscélpont is lehet. A távoli menedzsment előnye mellett a gyári jelszavak, a nyitott portok és a nem karbantartott firmware ugyanolyan veszélyforrást jelent, mint egy email-adathalász kampány. A szegmensizoláció, az erős hitelesítés, a riasztók redundáns ellenőrzése és az OT/IT hálózatok szétválasztása nem luxus, hanem alapkövetelmény minden internetre kapcsolt ipari eszköznél.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
