Választások és platformmoderálás: Toroczkai a Meta szerepéről a Hír TV Napindítójában

Több százmillió forintos bírságról szóló hírek irányították ismét a figyelmet a nagy techcégek választási felelősségére. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a Hír TV Napindító című műsorában erről, valamint saját, a Metával folyó többéves vitájáról beszélt: szerinte a vállalat egyenlőtlen feltételeket teremt a politikai szereplők számára, és nem mindig hajtja végre a magyar bíróságok döntéseit.

A brazil precedens: bírság, de nem bizonyított szándékos befolyásolás

Brazília legfelsőbb választási bírósága, a TSE 2026. november 10-én egyhangú döntéssel 7,5 millió reált (nagyjából 1,3 millió dollár, vagyis közel félmilliárd forint) büntetett a Facebook braziliai leányvállalatát. A Luiz Inácio Lula da Silva elnökjelölt koalíciója a 2026-os elnökválasztás második fordulója előtt azt állította, a Meta eltérően kezelte a jelöltek tartalmait.

A relátor, Marco Aurélio Bellizze miniszter azonban hangsúlyozta: az eljárás nem állapította meg szándékos részrehajlást, a bírság a bírósági utasítások késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt született. A Meta tagadja az állításokat, és folytatja a jogi eljárást. A brazil ügy így jól mutatja, milyen nehéz objektíven bizonyítani az algoritmusok választási hatását – miközben a hatóságok egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak a platformokkal szemben.

Magyarországon: fiókok törlése, bíróság, OPVT – és elutasított óvás

A magyar vita évekre nyúlik vissza. Toroczkai László Facebook- és Instagram-profilját a Meta többször felfüggesztette vagy törölte; a politikus bírósági pert nyert, az Instagram-oldal állítása szerint mégsem került visszaállításra. 2025 szeptemberében az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT) – a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet keretében működő vitarendező testület – Toroczkai javára döntött: a Meta tizenöt napon belül állítsa vissza Facebook-oldalát.

A választási kampány idején, 2026 márciusában a Meta a Mi Hazánkhoz kapcsolódó, mintegy 167 ezer követővel rendelkező Bűnvadászok oldalt is elérhetetlenné tette. Az április 12-i parlamenti választást a Tisza Párt nyerte 53,18 százalékkal, a Mi Hazánk 5,63 százalékkal, három mandátummal jutott be. A párt óvást nyújtott be, mert Toroczkai pártelnöknek sem Facebook-, sem Instagram-oldala nem volt – a Kúria május 1-jén azonban elutasította a kérelmet, mivel az nem az eredmény megállapítását, hanem a kampányt érintette.

Novemberben Toroczkai újabb pert jelentett be a Meta ellen, állítása szerint most már azon dolgozók nevét is ismeri, akik döntöttek a profiljai sorsáról.

Platformmoderálás vagy választási befolyásolás?

A vita középpontjában az áll, hol húzódik a határ a közösségi média saját szabályainak érvényesítése és a politikai verseny torzítása között. A Meta az uniós piacon 2025 őszétől az EU politikai hirdetések átláthatóságát célzó rendelete miatt már nem engedélyez választási és politikai hirdetéseket, kivéve a hatósági szavazási tájékoztatást – ettől függetlenül az organikus tartalmak moderálása továbbra is a platform belső szabályzata szerint történik.

A magyar felhasználók és vállalkozások szempontjából a kérdés túlmutat egyetlen politikus ügyén: ha egy globális platform nem hajtja végre helyi bírósági vagy OPVT-döntést, az gyengíti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) által bevezetett vitarendezési mechanizmusok súlyát. A brazil eset pedig azt mutatja, a választási hatóságok egyre gyorsabban és komolyabb szankciókkal lépnek fel, ha a techcégek nem együttműködnek elégséges mértékben.

A Meta álláspontja

A vállalat mind a brazil, mind a magyar ügyekben tagadja a politikai részrehajlást. Közleménye szerint minden jelölttel azonos szabályokat alkalmaz, és a folyamatban lévő jogi eljárásokban védi magát. A Meta európai központja (Meta Platforms Ireland) az uniós szabályozás hatálya alatt működik; a vitarendezési testületek döntései ajánlásokat vagy kötelezéseket tartalmazhatnak, de önmagukban nem bírósági végrehajtási eszközök.

A Hír TV műsorában Toroczkai arra hívta fel a figyelmet: a közösségi médiában élő politikai kommunikáció ma már a választások infrastruktúrájának része, ezért a platformok döntései – akár jogos moderálásról, akár vitatott tiltásról van szó – közvetlenül érintik a demokratikus verseny feltételeit.