Több ezer név is tévesen kerülhetett ki: az ÁBTL főigazgatója elismerte az ügynökadatbázis hibáját

Nem egész héttel az indulás után súlyos adatfeldolgozási hibát ismert be az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL): a nyitottaktak.hu felületen megfigyelt személyek nevei is megjelentek hálózati személyként. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató csütörtök reggel az ATV Start műsorában bocsánatot kért Lezsák Sándortól, és elismerte, hogy akár több ezer bejegyzés is érintett lehet. Belső vizsgálat indult, a hibás adatokat el kell távolítani.

Egy nap alatt kiderült a hiba

A kereshető adatbázis november 4-én vált nyilvánossá. Első körben többek között 6-os kartonok, beszervezési naplók és a mágnesszalagokról fennmaradt nyilvántartási bejegyzések kerültek fel az oldalra. Már másnap reggel az ÁBTL Facebook-közleményben jelezte: Lezsák Sándor neve informatikai hiba miatt jelent meg a hálózati adatbázisban, holott a mágnesszalagokon megfigyeltként, nem együttműködőként szerepel.

A volt MDF-es politikus szerdán tiltakozott, és jogi lépéseket ígért. Az intézmény közleménye szerint megkezdték az érintett adatbázisrész felülvizsgálatát, és elnézést kértek tőle.

Mi keveredett össze technikailag?

Cseh Gergő Bendegúz az élő műsorban részletezte a problémát. A hiba kizárólag a mágnesszalagok adataira vonatkozik; a 6-os kartonokon és a B-naplókon nem találtak hasonló tévedést. A H-adattár, vagyis a hálózati nyilvántartás mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől; ezek között nemcsak beszervezettek, hanem olyan személyek is szerepelnek, akiket a szolgálatok más okból tartottak nyilván fontosnak.

A főigazgató szerint bizonyos hálózati kartonokon az általuk megfigyelt emberek nevei is fel vannak tüntetve. Ezek a nevek a publikálás során hálózati személyként kerültek ki a nyilvános felületre — miközben valójában az elnyomás célpontjai voltak, nem az állambiztonság együttműködői.

„Egész pontos számot most nem tudok mondani, több ezer olyan embernek a neve is szerepelhet megfigyeltként a mágnesszalagon, akik valójában nem együttműködők voltak” — mondta Cseh Gergő Bendegúz az ATV Startban.

Pontosan azt vizsgálják, hogy a több ezer potenciálisan érintett név közül hány került ténylegesen a nyilvános adatbázisba.

Mi következik ezután?

Az ÁBTL belső vizsgálatot indított, és ígéretet tett arra, hogy a tévesen közzétett neveket sürgősen eltávolítják. A főigazgató vállalja a felelősséget, és jelezte: mindenkitől elnézést kér, akit a hiba rossz hírbe kevert. A vétleneket hivatalos közleményben is tájékoztatni fogják.

Cseh egyúttal óvatosságra intett: a nyilvánosságra hozott adatok között szorgalmas jelentők, kényszerből aláírók és meghiúsult beszervezések is vannak, ezért egyetlen bejegyzés önmagában nem bizonyít semmit. A mágnesszalagok tartalma pedig eleve inkább kutatási kiindulópont, mint egyértelmű bizonyíték.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A botrány jól illusztrálja, milyen kockázatot rejt a történelmi, személyes adatokat tartalmazó, örökölt rendszerekből származó nyilvántartások gyors digitalizálása és nyilvános közzététele. A lyukkártyáktól a mágnesszalagokig terjedő, évtizedes adatstruktúrák nem mindig illeszkednek a mai keresőfelületek logikájához: ha a forrásban megfigyelt és megfigyelő ugyanazon a kartonon szerepel, a publikáló rendszernek szigorúan szét kell választania a szerepköröket.

Magyar vállalkozások és közintézmények számára is tanulságos az eset: nagy volumenű, érzékeny adatközzététel előtt a minőségbiztosítás és a pilotellenőrzés nem luxus, hanem alapvető követelmény. A hibás publikáció emberi méltóságot sértő, visszafordíthatatlan reputációs károkat okozhat — különösen, ha az adatok politikai kontextusban kerülnek napvilágra.

A Fidesz frakcióvezetője, Bóka János a vizsgálat befejezéséig elérhetetlenné tenné a teljes honlapot; a politikai viták ettől függetlenül tovább folynak, de a technikai oldal kérdése most az ÁBTL belső vizsgálatán múlik.