Magyarország a tudásalapú befektetések felé fordul – a szolgáltató központok 91%-a már AI-t használ

A magyar befektetésösztönzés stratégiai irányváltásáról számolt be a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség november 4-i, Business Services Hungary 2026 című konferenciáján. Buday Bence vezérigazgató szerint a hangsúly a beruházások minőségén, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek vonzásán és az egy foglalkoztatottra jutó értékteremtés növelésén van – nem a gyártásorientált projektek volumenén.

Új irány a befektetésösztönzésben

A HIPA friss felmérése szerint Magyarországon 259 üzleti szolgáltató központ (BSC) működik, mintegy 120 ezer szakemberrel. A központok 42 százaléka csökkentette az alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat, miközben összetettebb munkákat hozott az országba. A megkérdezettek háromnegyede további, magasabb értékű tevékenységeket telepítene a magyarországi működésébe.

2014 és 2026 első féléve között a HIPA 125 üzleti szolgáltatói beruházást támogatott, több mint 23 ezer munkahellyel. A szektor a támogatott projektek száma alapján a harmadik helyen áll az autóipar és az elektronika mögött. Tavaly 13 projekt kapott támogatást, amelyek várhatóan több mint 3200 új állást teremtenek.

AI már mindennapos a szolgáltató központokban

A HIPA Business Services Hungary felmérése szerint a központok 91 százaléka már alkalmaz vagy vezet be mesterséges intelligenciát; 72 százaléknak van meghatározott AI-bevitele stratégiája. Buday kiemelte, hogy a központok egyre nagyobb szerepet vállalnak regionális vagy globális folyamatok irányításában, digitális megoldások fejlesztésében és az üzleti döntések támogatásában. A következő fejlődési szakaszban a létszám mellett az elvégzett munka összetettsége és az alkalmazottak által létrehozott érték válik döntővé.

A vezérigazgató az adatelemzés, a kiberbiztonság és az AI terjedése miatt különösen fontosnak nevezte a vállalatok és az egyetemek együttműködését. A HIPA a már itt működő befektetők bővítését és összetettebb feladatok átvételét is támogatná, hangsúlyozva, hogy a külföldi tőke jelenlétéből a hazai vállalkozásoknak, egyetemeknek és szakembereknek is nagyobb arányban kell részesülniük.

Kormányzati prioritások és kihívások

Zolnay Judit, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára a kormány erőforrásait az üzleti szolgáltatásokra, az élettudományokra és a magas szintű műszaki tudást igénylő területekre kívánja összpontosítani. Az élettudományokon belül a gyógyszeriparra, az orvostudományra és az orvostechnológiára építenének; a mérnöki területeknél az autóipart és az elektromobilitást említette meglévő ipari alapként, amelyhez további kutatás-fejlesztési feladatok vonzhatók.

A gyártásra épülő beruházásoktól a magas hozzáadott értékű beruházások felé akarunk elmozdulni – fogalmazott Zolnay Judit.

Az államtitkár a váltást azzal indokolta, hogy a magyar szakembereknek, különösen a fiataloknak hosszabb távú perspektívát kínáló munkalehetőségekre van szükségük, és a külföldön dolgozó magyarok számára is vonzóbb legyen a hazatérés. Konkrét adózási, szabályozási vagy támogatási intézkedést nem jelentett be, de a kiszámíthatóságot külön kiemelte. A szakember-utánpótlás biztosítására legalább két másik minisztériummal dolgoznak közös stratégián – részleteket és pénzügyi keretet nem ismertettek.

Lenk István, az ABSL Magyarország elnöke szerint a hazai központok a vállalatcsoportokon belül is versenyeznek az újabb, magasabb szintű feladatokért. A továbblépéshez megfelelő szakemberek, technológiai fejlesztések, szorosabb oktatási együttműködés és kiszámítható szabályozás szükséges.

Budapesten az ABSL Forum

Az ágazat nemzetközi láthatóságát a november 5–6-án Budapesten induló ABSL Forum 2026 erősítené; a HIPA társházigazda. A rendezvény az európai üzleti szolgáltatási szektor egyik legjelentősebb találkozója – Berlin, Porto és Riga után most Magyarországon.

A gyakorlatban a váltás azt jelenti, hogy a hazai tech- és üzleti szolgáltatási piac nem az olcsó munkaerő, hanem a komplex feladatok, az AI-kompetencia és az egyetemi kapcsolódás alapján versenyez. Aki BSC-ben, IT-ben, adatelemzésben vagy kiberbiztonságban dolgozik, nagyobb eséllyel talál itthon nemzetközi karrierutat – feltéve, hogy a kormányzati és szektori ígéretek megvalósulnak.