Kétharmad privát AI-eszközzel dolgozik: a magyar cégek nagy része nem lát rá a munkahelyi MI-használatra

A munkahelyi mesterséges intelligencia egyre gyakoribb, ám a vállalatok jelentős része nem lát rá, hogyan és milyen eszközökkel használják a munkatársak. A PwC Magyarország 2026 májusában, 2896 digitálisan affinis internetező bevonásával készült online felmérése szerint a munkájához AI-t alkalmazók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy más, nem vállalati megoldást is igénybe vesz. A válaszadók 42%-a úgy nyilatkozott, hogy munkahelyén nincs AI-használatra vonatkozó belső szabályozás, vagy nem tud ilyen irányelvről.

A láthatatlan munkahelyi MI

A szakirodalomban shadow AI-ként emlegetett jelenség lényege, hogy a dolgozók hatékonysági okokból olyan alkalmazásokhoz nyúlnak, amelyeket a munkáltató nem jóváhagyott és nem felügyel. A PwC adatai szerint a nem vállalati eszközöket választók 32%-a megszokásból, 23%-a a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt teszi ezt – miközben a szervezeti irányelveket mindössze 22% ismeri jól.

Dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje szerint „számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet”. A legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen incidens, hanem az a folyamat, amelynek során a munkáltató „elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett”.

Időt spórol, de nem épül be a folyamatokba

A felmérésben a digitálisan aktív internetezők 47%-a használ valamilyen MI-alkalmazást a mindennapokban; a Z és Y generációban ez 56–57%, a baby boomereknél 35%. A munkájához AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be, 38%-uk 30%-nál nagyobb megtakarítást érzékelt.

A gyakorlati használat azonban többnyire ad hoc jellegű. A munkahelyen az információkeresés dominál (73%), a fordítás, szövegírás és adatelemzés követi. A technológiát alkalmazók 70%-a minden feladathoz külön igazítja a használatot, csapatszinten szervezett MI-alkalmazásról 3% számolt be. Kelemen Ákos, a kutatás vezetője szerint az AI „már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik”.

Képzés és eszközök hiánya

A vállalati támogatás gyakran elmarad: a munkavállalók mindössze 27%-a kap AI-eszközt a munkáltatójától, 54%-uk pedig úgy használhat MI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti útmutatást. Az AI-t alkalmazók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésen – ugyanakkor azok, akik igen, 93%-ban hasznosnak ítélték azt.

Bizonytalan helyzetben a dolgozók gyakran önállóan döntenek: 32% anonimizál, 30% fiktív példát használ, jóváhagyott vállalati eszközt 9% választ. Az anonimizálás csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek vagy pénzügyi adatok nem ellenőrzött rendszerekbe kerüljenek. Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője hangsúlyozza: ha hiányoznak a jóváhagyott eszközök és világos keretek, „a dolgozók saját megoldásokat keresnek”.

EU-megfelelőség és az irányítás kérdése

Dr. Szűcs László az Európai Unió MI-rendeletére is utalt: a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, irányítási mechanizmusokat kell működtetniük, és szükség esetén dokumentálniuk kell a használatot. Ha a munkavállalók tömegesen olyan eszközöket használnak, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, a megfelelés jelentősen megnehezülhet – különösen szigorú adatkezelési követelmények mellett.

A PwC szakértői nem a tiltást, hanem a biztonságos irányítást javasolják: jóváhagyott eszközök, egyértelmű szabályok, munkakörre szabott képzések és folyamatos támogatás. A cél, hogy az egyéni hatékonyságjavulás szervezeti szintű üzleti értékké váljon – nem pedig láthatatlan, ellenőrizhetetlen adatáramlássá a vállalati falakon kívül.

Források: PwC Magyarország, Prim Online