Félmilliárdos beszerzés után vizsgálatot rendelt el Vitézy a Magyar Közútnál

A Magyar Közút 2025-ös gyomosodásgátló-beszerzése november elején politikai és gazdasági vihart kavart: a G7 szerint közel félmilliárd forintot fizettek olyan műanyag tárcsákért, amelyek piaci ára töredékébe kerülhetett volna. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Telex Facebook-bejegyzése alatt jelentette be, hogy tulajdonosi joggyakorlóként azonnali vizsgálatot rendel el.

Egy ajánlat, maximális keretösszeg

A gyomosodásgátlók célja, hogy csökkentsék az út menti kézi kaszálást: a műanyag korongokat szalagkorlátok, jelzőtáblák és oszlopok tövéhez helyezve a Magyar Közút dolgozói kevesebbet dolgoznának a forgalom mellett. A társaság 2025-ben az elektronikus közbeszerzési rendszerben írt ki eljárást 179 500 darabra, nettó mintegy 500 millió forintos keretösszeggel.

A G7 adatai szerint csak egy ajánlat érkezett: a Villa Deco Építő Kft. nettó 499,9 millió forintot kért, darabonként 2785 forintért. A lap piaci összehasonlításai alapján hasonló termék 800–1000 forint körül szerezhető be; a szerződést 2025. augusztus 21-én kötötték, 12 hónapos teljesítési határidővel. A nyertes cég tulajdonosa, Babits László a Magyar Közút vezérigazgatójának, Szilvai József Attilának gimnáziumi évfolyamtársa – mindketten a budapesti Földes Ferenc Gimnázium 1995-ös évfolyamából valók.

A Villa Deco főtevékenysége építőipar és belsőépítészet; a G7 szerint a cég nyeresége egy év alatt meredeken emelkedett a közúti megbízás nyomán. A lap becslése szerint a beszállítónál 250–300 millió forintos többlethaszon keletkezhetett a piaci árhoz képest – ez azonban becslés, nem hivatalos megállapítás.

A miniszter lépése és a vizsgálat szereplői

Vitézy Dávid a G7-cikk megjelenése után a Telex közösségi oldalán reagált. Közlése szerint a Magyar Közút vezérigazgatójával és egyes beszerzésekkel kapcsolatos állítások miatt azonnali vizsgálatot rendelt el, és a Magyar Közút, valamint a beszerzéseket bonyolító MÁV Szolgáltató Központ (MÁV SZK) felügyelőbizottságának elnökeit kérte fel a lefolytatására.

A két testületnek haladéktalanul tisztáznia kell az érintett beszerzések körülményeit, szabályosságát, valamint azt, hogy a döntéshozók az előírásoknak megfelelően jártak-e el.

A miniszter korábban is hangsúlyozta, hogy az állami beszerzéseknél a verseny és az átláthatóság kulcsfontosságú: augusztusban például a MÁV-csoport és a Magyar Közút közös járműflotta-tenderéről számolt be, amely a becsült értékhez képest több mint 41 milliárd forint megtakarítást hozott.

Mit mond a közútkezelő?

A Magyar Közút a G7-nek azt közölte, hogy vezérigazgatója sem a közbeszerzési eljárások lebonyolításában, sem a kapcsolódó döntéshozatalban nem vett részt; az eljárást a MÁV SZK folytatta le. A cég ugyanakkor korábban jelezte, hogy a gyomosodásgátlók kísérleti jelleggel kerültek bevezetésre, és a hatékonyságuk csak évek múlva értékelhető teljes körűen.

A lap szerint a társaság idén nettó mintegy 900 millió forint értékben indított újabb közbeszerzést is ugyanezen termékcsoportra. Négy vállalkozás indult el, közülük három a G7 szerint ugyanahhoz a körhöz köthető; a tendert végül egy negyedik cég nyerte meg, több mint 130 millió forinttal olcsóbb ajánlattal.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ügy nem technikai innovációról szól, hanem az állami digitális beszerzési lánc működéséről: az EKR-ben kiírt tenderek eredménye közvetlenül érinti az adófizetőket és a piaci szereplőket, akik verseny nélkül kieshetnek. Ha a felügyelőbizottsági vizsgálat szabálytalanságot talál, az precedens lehet más, központosított beszerzéseknél is – a MÁV SZK ugyanis több nagy állami vállalat beszerzését kezeli.

A kérdés most az, hogy a 2025-ös, egy ajánlatos eljárás hogyan futott végig a rendszeren, és miért nem alakult ki piaci verseny egy viszonylag egyszerű, szériatermék beszerzésénél. A vizsgálat eredménye várhatóan napvilágra hozza, hol csúszott el a kontroll a tervezés, az árképzés vagy a döntéshozatal szintjén.