Kiberbiztonság
Oroszbarát hackerek a dark weben terjesztik az olasz külügyminiszter személyes adatait
Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere szombaton jelentette be, hogy napok óta személyes adatai keringenek a dark weben. Giorgia Meloni kormányfő oroszbarát hackereket tesz felelőssé.
3 perc olvasás

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szombaton, november 7-én közösségi médiában számolt be arról, hogy napok óta „kibertörvények” terjesztik személyes adatait a dark weben, és további információkat keresnek róla és családtagjairól. A támadás a több európai politikust és bírót célzó, orosz párti hackercsoport legújabb akciójának része.
A NoName057(16) „bírósági” oldala
Az Il Sole 24 Ore szombat reggeli jelentése szerint a proorosz NoName057(16) hackercsoport egy „Tribunal” (bíróság) nevű oldalon tette közzé 18 európai közszereplő nevét és adatait. A csoport az oldalon az orosz érdekekkel ellentétes magatartású állampolgárokról kér további felvilágosítást, pénzért cserébe.
A nyilvánosságra került adatlapokon telefonszámok, e-mail címek, Telegram-azonosítók és közösségimédia-profilok szerepelnek – Tajani adatai mellett többek között Francesco Lo Voi római ügyészé, Ivano Gabrielli postai rendőrségi vezetőé és német újságíróké is. Mindkét olasz tisztviselő a NoName elleni, 2025 nyárán indult Operation Eastwood nemzetközi nyomozás kulcsszereplője.
Az aktivitás legalább október 26-án kezdődött; a tartalmak a Tor-hálózaton keresztül érhetők el. A római ügyészség bűncselekmény bejelentése alapján nyomoz.
Tajani válasza és az ukrajnai háttér
A külügyminiszter X-en közzétett bejegyzésében azt írta: „Napok óta a kibertörvények személyes adataimat terjesztik a dark weben, és további információkat keresnek, ami új fenyegetéseknek és megfélemlítésnek tesz ki engem.” Hangsúlyozta, hogy családtagjait is célba veszik, és fizetnek az adatokért.
Tajani szerint azért vált célponttá, mert Olaszország támogatja Ukrajnát, és mert a külügyminisztérium az utóbbi hónapokban erősítette kiberbiztonsági védelmét. Január 1-jén létrehozott „cyber igazgatóság” éppen az állami szervezetek elleni támadások ellen védi a Farnesinát.
A támadás nem önálló esemény: október 8-án, amikor a külügyminisztérium honlapját ugyanez a csoport DDoS-támadással érte el, Maria Zakharova orosz külügyi szóvivő Tajani vádjait „alaptalannak” nevezte. A miniszter a hibrid háború ügyét a hétfőn Párizsban kezdődő G7-csúcson szeretné napirendre tűzni.
Meloni kiállása és az európai kontextus
Giorgia Meloni kormányfő teljes szolidaritásáról biztosította Tajanit, és nyíltan oroszbarát hackereket nevezett meg felelősnek. Mint fogalmazott: az állami vezetőkre vonatkozó bizalmas információk értékesítése „komoly aggodalomra ad okot, és a lehető leghatározottabban kell fellépni ellene”.
A támadás egy szélesebb képre illeszkedik. Európa-szerte hamis bombariasztások miatt deviálnak repülőgépek, biztonsági riasztások zavarják a médiát, és infrastruktúra-rendszereket céloznak meg. Olaszországban emellett október 17-én a Brenner-alagút építéséért felelős BBT SE vállalatot is kibertámadás érte.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A „doxing” – személyes adatok nyilvánosságra hozása – és a további adatgyűjtésre felajánlott jutalom klasszikus megfélemlítési eszköz. A kibergyakorlat legfontosabb elemei:
- nyilvános adatok és korábbi adatszivárgások összerakása teljes profilokká
- a közösség bevonása pénzért cserébe, ami felerősíti a nyomást
- a családtagok bevonása, ami különösen érzékeny célponttá tesz a politikusokat
- intézményi célpontok (ügyészek, rendvédelmi vezetők) támadása a nyomozást akadályozni kívánó csoportok részéről
Magyar vállalkozások és állami szervezetek számára az eset emlékeztet arra, hogy a kibertámadások ma már nemcsak rendszereket, hanem konkrét személyeket is célba vesznek. A személyes adatok védelme, a munkatársak tudatossága és az EU-s szintű együttműködés – ahogy az Operation Eastwood mutatja – elengedhetetlen a ilyen típusú kampányok ellen.
Források: Magyar Hírlap, Il Sole 24 ORE, Al Jazeera
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



