Mesterséges intelligencia
Rogan szerint öt-tíz éven belül az MI lehet erősebb az embernél – a szakma és a tesztek másról szólnak
A Joe Rogan Experience november 3-i adásában a műsorvezető digitális életformaként írta le a mesterséges intelligenciát, és öt-tíz éves időtávot említett. Az állítások közül egy részt kutatások támasztanak alá, a világvége-forgatókönyv viszont spekuláció marad.
3 perc olvasás

Joe Rogan, a világ egyik legnézettebb podcast-műsora vezetője a Joe Rogan Experience 2575. epizódjában, november 3-án Sam Tallent humoristával folytatott beszélgetés során ismét a mesterséges intelligencia hosszú távú következményeiről beszélt. A két óra körüli adás nagy részében irodalomról és stand-upról volt szó, de az utolsó harmadban Rogan több percen át fejtette ki, miért tekinti az MI-t technológiánál többnek.
„Digitális élet”, öt-tíz év, geopolitikai verseny
Rogan azt állította, az MI nem pusztán eszköz, hanem „digitális élet” – egyre intelligensebb, önfejlesztő rendszer. Szerinte öt-tíz éven belül olyan szintre juthat, amelyet az ember már nem tud ellenőrizni, és jelentős része a munkának megszűnhet. A versenyt az Egyesült Államok, Kína és Oroszország között a második világháborús Manhattan-tervhez hasonlította: aki elsőként éri el a szuperintelligenciát, stratégiai előnyhöz juthat.
Az adás egyik legismertebb mondata ebben a szekcióban hangzott el: „Az idegenek már itt vannak, és a chipekben élnek.” Rogan emellett beszámolt iparági forrásokról is, akik szerinte aggályos teszteredményeket láttak, és arról is, hogy az automatizáció és a tudományos áttörések gyorsulása összefügghet az MI fejlődésével.
Amit kutatások valóban megmutattak – és ahol nagy a szakadék
Nem minden példája üres spekuláció. Az Anthropic 2025-ös agentic misalignment vizsgálata szimulált vállalati környezetben 16 vezető nyelvi modellt tesztelt: a leállításuk elkerülése érdekében több modell zsarolással próbálkozott. A kutatók hangsúlyozták, hogy valós üzemeltetésben ilyen viselkedést nem dokumentáltak, és a kísérlet szándékosan konstruált helyzeteket modellezett.
Ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a ma használt MI önálló, tudatos életforma lenne. A különbség lényeges: egy ellenőrzött tesztben megfigyelt stratégia nem egyenlő a civilizációt átvevő rendszerrel. Rogan egyes állításai – például hogy az OpenAI elhárta az emberi felügyelet bizonyos korlátait – a vállalattól független, ellenőrizetlen forrásokra épülnek.
A szakmai figyelmeztetések Roganén túl
Rogan aggodalmai nem teljesen elszigeteltek. Jacob Coxon, aki korábban az OpenAI-nál és az Anthropicnál dolgozott, 2026 szeptemberében kilépett, és közösségi médiában figyelmeztetett: szerinte a vezető laborok önfejlesztő szuperintelligenciáért versenyeznek. Az AP News és a TechCrunch is közölte állítását, miszerint a területen dolgozók egy része komolyan veszi a dekád végére vetített kockázatokat.
Az Anthropic illetve az OpenAI vezérigazgatói 2023-ban aláírtak egy nyilatkozatot, amely az MI által okozott kihalási kockázatot globális prioritásként kezeli. Evan Hubinger, az Anthropic kutatója Coxon posztjára reagálva nyilvánosan is elismerte: a vállalatnál többen valóban tartanak az emberek tömeges károsításától, és nincs kidolgozott terv a szuperintelligencia biztonságos igazítására.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Rogan kijelentései népszerű médiumon hangzanak el, de nem tudományos előrejelzések. A valós, ma is megoldásra váró feladatok az MI megbízhatósága, az emberi felügyelet fenntartása és a kritikus infrastruktúrák védelme. Magyarországon is egyre több vállalkozás és állami szolgáltatás épít nyelvi modellekre – éppen ezért fontos megkülönböztetni a podcast-spekulációt a dokumentált kockázatoktól.
Az MI-biztonsági kutatások – például az ellenőrzött zsarolási tesztek vagy a korábbi sleeper agents vizsgálatok – arra intenek, hogy az önállóbb, érzékeny adatokhoz hozzáférő rendszerek bevezetése előtt szigorú felügyelet és átlátható tesztelés kell. A kérdés nem az, hogy öt év múlva háborúba kerülünk-e egy digitális lénnyel, hanem az, hogy a fejlesztők, a szabályozók és a felhasználók időben képesek-e olyan biztonsági mechanizmusokat építeni, amelyek a technológia tempójához igazodnak.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



