Ugrás a tartalomra
Kódvéna

Mesterséges intelligencia

Claude segített feltárni Gödel elveszett jegyzeteiben rejtőző századok matematikai eredményeit

A Helsinki Egyetem kutatói Anthropic Claude modelljével elemezték Kurt Gödel 1940-es évekbeli, gyorsírással írt több mint ezeroldalas jegyzeteit. A gépi elemzés több száz eddig ismeretlen tételt tárt fel.

3 perc olvasás

Claude segített feltárni Gödel elveszett jegyzeteiben rejtőző századok matematikai eredményeit
Kép: Unknown authorUnknown author · Wikimedia Commons · Public domain

Kurt Gödel 1931-es nemteljességi tételei forradalmasították a matematikát, mégis évtizedeken át kevés publikációja jelent meg. A princetoni években viszont rengeteget írt: 16 munkafüzetben több mint ezer sűrűn teleírt oldal gyűlt össze, nagy részük elavult, Gabelsberger-féle német gyorsírással. A szöveg olvasása rendkívül lassan haladt – a Helsinki Egyetemen 2017 óta futó kutatás hetente nagyjából egy oldalt tudott feldolgozni.

Amikor az emberi kapacitás kevésnek bizonyul

A Gödel Enigma nevű projektet Jan von Plato finn logikus vezeti, az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával. Von Plato maga is megtanulta a gyorsírást: állítása szerint világszerte talán csak hat ember olvassa ma. A csapat nem a kéziratokat közvetlenül adta be az AI-nak, hanem a kutató átiratait, valamint hat, Gödelről szóló saját könyvét és a kapcsolódó szakirodalmat.

2026 augusztusában egy franciaországi, mesterséges intelligenciáról és tételbizonyításról szóló konferencián javasolták neki, hogy vegye igénybe az Anthropic Claude modelljét. Szeptemberben elindult a munka: néhány nap alatt a rendszer 650 oldalas, átfogó elemzést készített az egész anyagról. Von Plato elmondta a The Guardiannak:

„Lenyűgözött. Alapvetően olyan munkát végez, amely emberi lény számára lehetetlen.”

663 tétel, négyszáz ellenőrzött bizonyítás

A kutatók arra kérték a modellt, hogy gyűjtse ki mindazokat a tételeket, amelyekhez Gödelnek bizonyítása, vázlata vagy legalább ötlete volt. Összesen 663 ilyen eredményt azonosított. Ezeket a Coq nevű, lépésről lépésre ellenőrző matematikai programban futtatták:

  • körülbelül 400 érvényesnek bizonyult eredeti formájában;
  • mintegy 200-at pontosítani vagy kiegészíteni kellett;
  • kb. 50 téves – ezek közül többet maga Gödel is „falsch!” vagy „schlecht!” megjegyzéssel jelölt a margón.

Von Plato szerint a füzetek olyan logikai témákat is tartalmaznak, amelyeket az elmúlt nyolc évtizedben alig vizsgált a tudomány, és számos eredmény évtizedekkel előzte meg a későbbi felfedezéseket.

Az axióma-választás kérdése

A legérdekesebb egyik találat a kiválasztási axióma függetlenségével kapcsolatos. 1966-ban Paul Cohen Fields-éremmel jutalmazták, amiért bizonyította ennek – és a kontinuumhipotézisnek – a függetlenségét. Gödel akkor állította, hogy a negyvenes években már megoldotta, de kollégái kérésére nem tudta rekonstruálni bizonyítását jegyzeteiből.

A Claude által feltárt anyag szerint Gödel egyetlen lépésre volt a teljes bizonyítástól: egy definíciót tévesen alkalmazott, ám két évvel korábban már helyesen használta. A rekonstruált bizonyítás átment a Coq ellenőrzésén. Von Plato úgy véli, ha Gödel publikálja eredményét, az 1940-es Fields-éremre is esélyes lehetett volna.

A Notre Dame-i Joel David Hamkins logikaprofesszor óvatosan fogadta a hírt: ha a bizonyítás valóban megállja a helyét, az „figyelemre méltó és történelmi szempontból érdekes”, ugyanakkor a történészek feladata lesz elválasztani, mi Gödelé, mi a modell munkája.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A történet elsősorban a tudománytörténet és a matematikai logika számára jelentős: feltárja, mennyi maradt rejtve Gödel ki nem adott jegyzeteiben. Technológiai szempontból az is tanulságos, hogy a nagy nyelvi modellek képesek összekötni több ezer oldalnyi szakirodalmat és átírást – olyan feladatban, ahol az emberi memória és áttekintő képesség végül falnak ütközött.

Ugyanakkor fontos: a részletes eredményeket még nem tették közzé tudományos cikkben vagy nyilvános adatként, így a külső szakma még nem tudta függetlenül ellenőrizni a 663-as számot és a Coq-eredményeket. A minta világos: az AI gyorsít és feltár, de a végső bizonyítás és értelmezés továbbra is emberi ellenőrzést igényel – ahogy von Plato is oldalról oldalra átnézte a modell kimenetelét.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Források

Kapcsolódó hírek

Mesterséges intelligencia

Rogan szerint öt-tíz éven belül az MI lehet erősebb az embernél – a szakma és a tesztek másról szólnak

A Joe Rogan Experience november 3-i adásában a műsorvezető digitális életformaként írta le a mesterséges intelligenciát, és öt-tíz éves időtávot említett. Az állítások közül egy részt kutatások támasztanak alá, a világvége-forgatókönyv viszont spekuláció marad.

3 perc olvasás

Írj vendégcikket a Kódvéna Híreibe – ingyen

Szakmai cikked a nevedet és a weboldalad linkjét viszi, cserébe egy rólunk szóló cikket kérünk az oldaladon. Kölcsönösen erősítjük egymás láthatóságát.

Részletek

Új dimenzió a webfejlesztésben

Akár új weboldal, webshop, webes alkalmazás akár módosítás, néhány órán belül elkészülünk

Írd le az asszisztensnek mit szeretnél, aki kérdez és végigvisz a folyamatokon

Az ügyfélportálon azonnal látod, hogy állunk és folyamatosan tájékoztatunk mindenről

Közben bármikor kérhetsz módosításokat

A weboldaladon mindent szerkeszthetővé teszünk, az ügyfélportálodon bármikor módosíthatod a weboldalad

Bármikor új ticketet nyithatsz, és az asszisztens bármilyen módosítási és fejlesztési igényedet azonnal elvégzi

Kedvező áron, gyorsan, minőségi, keresőoptimalizált weboldalt kapsz, amit az AI is ajánlhat leendő ügyfeleidnek

Ajánlatkérés

Weboldalt, webshopot vagy egyedi rendszert szeretnél?

Írd le pár mondatban, mire van szükséged. Az asszisztens kérdez, ha kell, összeállítja a felmérést, és ajánlatot kapsz.

Leggyorsabb mód

vagy

Az első üzenet után a beszélgetés a Kódvéna asszisztensnél folytatódik. Jelszót, kulcsot ne írj ide.