Mesterséges intelligencia
Három hét múlva lejár az EU AI-türelmi ideje – mit kell tudniuk a hazai vállalkozásoknak?
December 2-án lejár az EU Mesterséges Intelligencia Rendeletének négyhavi türelmi ideje: ezután a korábban piacra került generatív AI-rendszerek szolgáltatóinak is kötelező géppel felismerhetően jelölniük az általuk előállított tartalmakat.
3 perc olvasás

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (EU 2024/1689) augusztus 2-án lépett érvénybe a 50. cikk átláthatósági előírásaira vonatkozóan. Azok a generatív AI-rendszerek, amelyek már korábban elérhetők voltak az unióban, négy hónapos átmeneti időt kaptak – ez a határidő 2026. december 2-án jár le.
Mi változik a határidő után?
A 50. cikk (2) bekezdése szerint a szintetikus hang-, kép-, videó- és szövegtartalmat előállító AI-rendszerek szolgáltatóinak gondoskodniuk kell arról, hogy a kimenet géppel olvasható, megbízható és interoperábilis jelölést kapjon. A rendelet nem ír elő egyetlen kötelező technológiát: elfogadható metaadat, digitális vízjel, eredetinformáció vagy bármely más, automatizáltan felismerhető megoldás.
Az alkalmazók – azaz azok, akik üzleti célból használnak AI-t – más kötelezettségekkel szembesülnek:
- deepfake tartalmak (valóságosnak tűnő, mesterségesen előállított kép, hang vagy videó) egyértelmű, emberi szemmel is észlelhető jelölése,
- közérdekű ügyekben a nyilvánosságot tájékoztató, emberi szerkesztői felülvizsgálat nélkül közzétett AI-szövegek feltűnő megjelölése,
- tájékoztatás arról, ha valaki közvetlenül AI-rendszerrel kommunikál (például chatbot esetén).
A 2026. augusztus 2. előtt generált tartalmakat nem kell visszamenőleg jelölni, bár a Bizottság erre önkéntes alapon buzdít.
Kiket érint ez Magyarországon?
A hatály nem korlátozódik a nagy nemzetközi platformokra. Az EY szerint bármely hazai vállalkozás érintett lehet, ha saját neve alatt kínál vagy használ AI-alapú tartalomgenerálást – akkor is, ha külső fejlesztő technológiáját építi be termékébe. A szerepkörök egy cégen belül is változhatnak: ugyanaz a szervezet adott esetben szolgáltató, máskor alkalmazó.
„Egy magyar cégnek akkor is lehetnek szolgáltatói kötelezettségei, ha más fejlesztő AI-megoldását építi be a saját neve alatt kínált termékébe” – figyelmeztet Zala Mihály, az EY IT- és technológiai tanácsadási partnere.
A megfelelésért a tagállamok hatóságai felelnek; a szankció akár 15 millió euró vagy az előző üzleti év globális forgalmának 3 százaléka is lehet.
A technikai jelölés és a látható címke nem ugyanaz
A decemberi határidő elsősorban a gépi felismerhetőségről szól – nem jelenti azt, hogy minden AI-val készült anyagon nagy, feltűnő figyelmeztetés kell. A látható címkézés külön szabály: deepfake-eknél és bizonyos közérdekű szövegeknél az alkalmazó köteles a felhasználót emberi érzékszervvel is észlelhető módon tájékoztatni.
Az AI-val írt szövegeknél sem automatikus a látható jelölés. Kivételt kap az a tartalom, amelyet emberi szerkesztői felülvizsgálaton és felelősségvállaláson ment keresztül – de ezt dokumentálni kell. Ugyanígy mentesülnek a standard szerkesztést segítő, érdemben nem módosító AI-funkciók is.
Gyakorlati kihívások a megfelelésben
A technikai jelölés elhelyezése önmagában nem elegendő. A vállalatoknak ellenőrizniük kell, hogy az eredetjelzés megmarad-e a tartalom átméretezése, újraformázása vagy más platformra feltöltése után is – ezek a lépések gyakran eltávolítják a metaadatokat.
Az Európai Bizottság 2026 nyárán jóváhagyott, önkéntes alapú gyakorlati kódexet (Code of Practice on Transparency of AI-generated Content) biztosít azoknak, akik előre látható módon igazolni akarják megfelelésüket. A felkészülés nem csupán IT-feladat: jogi, marketing-, kommunikációs és tartalomkészítő területek együttműködését is igényli.
Források: HVG, EY Magyarország, Európai Bizottság
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



