Nvidia-botrány után Lutnick kereskedelmi minisztert is célba vette Washington – chipcsempészés Kínába

A világ legértékesebb chipgyártójának vezetője távozása nemcsak a tőzsdén okozott hullámokat: egy egész éves amerikai–kínai chipdiplomáciai vonal nyílt meg újra. A szingapúri székhelyű Megaspeed neve októbertől fogva forr a nemzetközi tech-sajtóban, mostanra pedig a Fehér Ház belső vitáinak is középpontjába került.

Mit tudni a Megaspeedről?

A Megaspeed egy mesterséges intelligenciával és adatközpontokkal foglalkozó vállalat Szingapúrban. Az amerikai New York Times szerint az Nvidia egyik legnagyobb ügyfele volt: közel 2 milliárd dollárnyi fejlett AI-chip beszerzésére készült. A kereskedelmi minisztérium már régóta vizsgálja, hogy a kínai techcégekkel szoros kapcsolatban álló vállalat segít-e megkerülni az exportkorlátozásokat.

A gyanú felerősödött, amikor az amerikai hatóságok tavaly azt állapították meg: a Megaspeed 50 000-rel több chipet importált, mint amennyit az Nvidia ellenőrei a vállalat szingapúri adatközpontjaiban ténylegesen megtaláltak. A botrány egy másik nevet is felhozott: Alice Huangét, a Megaspeed vezetőjét, akit az amerikai hírszerzők kínai ügynökként azonosítanak, és akivel Jensen Huangnak viszonya volt – ezt több nagy nemzetközi lap is megerősítette.

Lemondás a csúcson, utód nélkül a történetben

Az Nvidia hivatalos közleménye szerint Jensen Huang november 11-én azonnali hatállyal lemondott elnöki, vezérigazgatói és igazgatósági pozícióiról. Ideiglenes utódnak Colette Kress pénzügyminisztert nevezték ki; Harvey C. Jones lett az első igazgatósági elnök a vállalat történetében. A cég közleménye nem utal a személyes vagy biztonságpolitikai vádakra – azok a sajtóban kerültek napvilágra.

Lutnick tárcája: késlekedés, konfrontáció, lehetséges menesztés

A kritika Howard Lutnick kereskedelmi minisztert és Jeffrey Kesslert, az exportellenőrzésekért felelős BIS-vezetőt éri. Egy volt minisztériumi tisztviselő a New York Postnak azt állította: 2025 nyarán már minden érintett ügynökség jóváhagyott egy rendeletet, amely engedélykötelessé tette volna a fejlett chipek délkelet-ázsiai értékesítését – Lutnick azonban nem hirdette ki.

• Az Axios forrásai szerint Scott Bessent pénzügyminiszter a Fehér Ház helyzettermében szembeszállt Lutnickkel, amiért a Megaspeed nem került fel az „entity list”-re.
• A kereskedelmi minisztérium cáfolta, hogy ilyen beszélgetés történt.
• A Reuters értesülései szerint a Fehér Ház Lutnick menesztését is mérlegelheti, miközben hivatalosan továbbra is kiáll mellette.

A tárca most egy új rendeletet készít, amely hét délkelet-ázsiai országra – köztük Szingapúrra, Malajziára és Thaiföldre – terjesztené ki az exportkorlátozásokat, hogy bezárja azt a kiskaput, ahol kínai cégek távoli hozzáféréssel használhatják az ott üzemelő Nvidia-chipes adatközpontokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ügy nem csupán amerikai belpolitikai vita: az AI-chipek piaca globálisan egyensúlyoz, és Magyarországon is érezhető a hatása. A Blackwell-architektúrájú, csúcskategóriás chipek Kínába juttatásának megakadályozása az Egyesült Államok egyik legfontosabb technológiai fegyvere – ha a minisztérium lassan vagy ellentmondásosan jár el, az aláássa a szankciók hatékonyságát.

A kongresszus kétpárti vizsgálatot indíthat Lutnick és Kessler ellen. A Decision Tree Research vezérigazgatója, Gregory Allen szerint az Nvidia egyúttal erős nyomást gyakorol a minisztériumra, hogy ne szigorítsanak – így a kormányzaton belül egymásnak ellentmondó érdekek ütköznek. A következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy az új délkelet-ázsiai szabályozás ténylegesen lezárja-e a Megaspeed-féle útvonalakat, vagy a botrány tovább húzódik a választások utáni washingtoni hatalmi harcban.