Mesterséges intelligencia
Moratóriumot követelnek: Európa-szerte tiltakoznak az AI-adatközpontok terjeszkedése ellen
Tizenöt országban demonstráltak a Stop Dirty Data Centres koalíció tagjai, miközben Dublinban az uniós vezetők először stratégiai szinten vitatták meg az AI versenyképességét és társadalmi hatásait.
3 perc olvasás

A november első hetében két, egymással szorosan összefüggő folyamat futott párhuzamosan Európában: egyrészt utcára vonultak azok, akik a mesterséges intelligencia infrastrukturájának rohamos építését akadályoznák, másrészt Dublinban az Európai Unió állam- és kormányfői először stratégiai szinten egyeztettek az AI-ról.
Moratóriumot követelnek a civil szervezetek
A Stop Dirty Data Centres elnevezésű kezdeményezés szervezői szerint több mint száz civil és környezetvédelmi csoport csatlakozott a november 6–7-i kétnapos akcióhoz, amely 15 európai országban zajlott. Követelésük egyértelmű: függesszék fel a nagyméretű adatközpont-beruházásokat, amíg demokratikus úton nem dől el, hogyan szolgálhatja az AI-infrastruktúra a közjót a techvállalatok profitérdekei helyett.
A megmozdulások között szerepelt varsói tiltakozás a lengyel parlament előtt, dániai demonstráció egy Microsoft-adatközpontnál, valamint London keleti részén egy tervezett létesítmény elleni esemény. A legnagyobb figyelmet az amszterdami és dublini vonulások keltették: a holland fővárosban több százan gyűltek össze egy épülő Microsoft-központnál, rendőri összecsapások után legalább egy embert előállítottak. Dublinban, a hivatalos ír közszolgálati média beszámolója szerint mintegy kétezren vonultak fel — épp abban az országban, amely a nagy techcégek európai adatközpont-hálózatának egyik legfontosabb csomópontja.
„A közösségek és a civil társadalom Európa-szerte fellépnek, és politikusaiktól moratóriumot követelnek a nagyméretű adatközpontokra.”
— Owen Espley, a kampány koordinátora, a Guardiannak
Miért érzékeny most a kérdés?
Az AI-modellek betanításához és futtatásához szükséges szerverparkok villamosenergia- és vízigénye egyre inkább politikai témává válik. Írországban a hivatalos statisztikák szerint 2025-re az adatközpontok az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának mintegy 23 százalékát tették ki. Finnországban a Google 13 milliárd eurós bővítési beruházását kísérő erdőirtás és előzetes kivitelezés büntetőeljárást és törvényjavaslat-indítást is kiváltott; Helsinkiben 1300-an demonstráltak.
A mozgalom mögött nemcsak környezetvédelmi szervezetek állnak: a Guardian szerint a tüntetéseket többek között a Friends of the Earth, a Greenpeace és a londoni Foxglove is támogatta. A német Öko-Institut kutatása szerint az AI-adatközpontok szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra a 2023-as szint hatodszorosára nőhet.
Dublini EU-csúcs: növelni kellene, az utcán lassítanának
A tüntetések időzítése különösen éles ellentétet mutat. November 12–13-án Dublinban az Európai Politikai Közösség, majd az Európai Tanács informális ülése zajlott, ahol az uniós vezetők először vitatták meg stratégiai szinten a mesterséges intelligenciát. Napirenden szerepelt az AI versenyképességének erősítése, az infrastruktúra-fejlesztés ösztönzése és a társadalmi hatások kezelése; a megbeszéléseken részt vett többek között Arthur Mensch, a Mistral AI vezérigazgatója és Geoffrey Hinton Nobel-díjas kutató.
Magyar Péter miniszterelnök, aki Berlin után érkezett Dublinba, videóüzenetében úgy fogalmazott: „nagyon nagy lemaradásban vagyunk” az AI terén. Ezzel párhuzamosan az utcán épp azt kommunikálták a tiltakozók, hogy a jelenlegi ütemben és szabályozás nélkül nem kívánják az új szervertelepek építését.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az európai AI-stratégia egyik legkényesebb dilemmája kibontakozik: az Unió és a tagállamok versenyképességhez és szuverenitáshoz nagyobb számítási kapacitást akarnak, miközben a helyi közösségek az energiaszámlák emelkedésétől, a vízfogyasztástól és a társadalmi egyeztetés hiányától tartanak. A techipar a beruházásokat munkahelyekkel és gazdasági növekedéssel indokolja; a tiltakozók szerint az előnyök alig érik el a lakosságot.
Hungary szempontjából a kérdés elsősorban uniós szintű: az adatközpontok engedélyezése és energetikai terhelése nagyrészt nemzeti hatáskör, de az AI-beruházások ösztönzésére készülő európai döntések közvetlenül befolyásolják, milyen feltételekkel érkezhetnek ide új infrastruktúrák. Ha a moratórium-követelések politikai nyomásgéppé válnak — ahogyan az USA egyes államaiban is megtörtént a választásokon —, az lassíthatja a Big Tech európai terjeszkedését, de egyben késleltetheti az Unió saját AI-kapacitásának bővítését is.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



