Kétharmaduk átállt: az uniós vám átrendezte a magyar online vásárlást – friss Ipsos-kutatás

A júliusban életbe lépett uniós vámreform gyorsan átírta a magyar online vásárlók viselkedését. Az okoslogisztikai szolgáltató DODO megbízásából az Ipsos október végén, ezer fős, reprezentatív mintán kérdezte meg a 18–65 éves magyar internetezőket arról, hogyan reagáltak a külföldi kiscsomagokat érintő új szabályokra.

Ázsiai webshopok helyett uniós alternatívák

A felmérés szerint a válaszadók több mint kétharmada változtatott online vásárlási szokásain az EU-n kívüli, 150 eurónál kisebb értékű csomagokra vonatkozó, 2026. július 1-jén bevezetett vámot követően. A július 1-jétől érvényes szabály szerint az ilyen küldeményekben lévő, eltérő vámtarifaszámú termékkategóriák után tételenként 3 eurós átalányvám esedékes.

Az ázsiai webáruházaktól több irányban is távolodtak a vásárlók:

• 29 százalék teljesen felhagyott velük,
• 33 százalék ritkábban rendel,
• 5 százalék továbbra is gyakran vásárol, de kevesebb termékkategóriából.

A korábban Ázsiából rendelt termékek új forrását az uniós piac adja: 29 százalék már magyar, további 21 százalék más EU-tagországbeli webáruházakat választ – a két csoport együtt az online vásárlók felét teszi ki. A fogyasztói fordulatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 14-i közleménye is alátámasztja: a júliusi intézkedés óta csökkent az EU-n kívülről érkező kiscsomagok száma.

November elsejétől újabb terhek

A vásárlók 56 százaléka értesült a november 1-jén hatályba lépett újabb uniós szabályról, amely az EU-n kívüli netes rendeléseknél vámáru-nyilatkozati tételsoronként 2 eurós kezelési díjat ír elő a 3 eurós vám mellett. Ugyanakkor 21 százalék még nem ismeri pontosan az új díj részleteit. A NAV kiemeli: a vám- és díjfizetést nem közvetlenül a fogyasztónak kell elintéznie, hanem a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja kezeli.

Csomagautomata dominál, de a pontos időpont számít

A kutatás logisztikai oldalról is képet ad a magyar piacról. A vásárlók 63 százaléka csomagautomatából veszi át rendeléseit – elsősorban azért, mert maguk dönthetnek az átvétel időpontjáról, és 43 százalék nem szeretne otthon várakozni a futárra. Negyedüknek már emiatt kellett átszerveznie a napját; 15 százalékkal előfordult „nem volt otthon” jellegű sikertelen kézbesítés, 13 százalékkal pedig átirányítás átvételi pontra.

A jövőbeni fejlesztések iránt egyértelmű az első igény: 40 százalék szeretné előre kiválasztani a kézbesítés időpontját – ez az arány megegyezik a DODO korábbi, 2025 eleji mérésével, tehát tartós elvárásról van szó. További 30 százalék részletesebb csomagkövetést vár. Ha választható lenne a pontos napos és órás házhozszállítás, 39 százalék ezt részesítené előnyben; a vásárlók jelentős része bizonyos termékkategóriáknál hajlandó többletdíjat is fizetni a kiszámítható érkezésért.

Mit jelent ez a piacon?

Az uniós vámrendszer gyakorlati hatása összefonódik a logisztikai elvárásokkal: miközben a külföldi kis csomagok forgalma visszaesik, a hazai és uniós e-kereskedők közelebb kerülhetnek a korábban Temun, Sheinhez vagy AliExpresshez hasonló platformokról érkező kereslethez. A kérdés az, hogy a novemberi extra díjak mennyire lassítják tovább ezt a trendet – különösen az ünnepi szezonban.

„A webáruházaknak a kiszállítás terén is alkalmazkodniuk kell a vásárlók elvárásaihoz” – hangsúlyozta Tabán Attila, a DODO Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.

A vállalat szerint nem a csomagautomaták számának növelése, hanem a rugalmas, időzíthető házhozszállítás és az átlátható követés a kulcsa a következő lépésnek.