Digitális gazdaság
A győri közgyűlés visszavonta a likócsi adatközpont támogatását lakossági tiltakozásra
A győri közgyűlés október 22-én egyhangúlag visszavonta a Likócsra tervezett, 20 megawattos adatközpont-park önkormányzati támogatását. A helyi civilek tiltakozása állította meg a beruházást.
3 perc olvasás
Egyhangú döntés a közgyűlésen
A győri közgyűlés október 22-i ülésén egyhangúlag visszavonta az adatközpont-beruházás támogatására vonatkozó korábbi előterjesztést – 24.hu és G7 beszámolói szerint. Az elfogadott új határozat szerint a folyóparti, beerdősült zöldterületeket meg kell őrizni jelenlegi állapotukban, beépítés nélkül. A városvezetés ezzel feladta azt a várható bevételt, amit a beruházás hozhatott volna – a döntést elsősorban a likócsi lakosok ellenállása indokolta.
A tervezett IT-campus méretei
A beruházás előzménye, hogy a telek tulajdonosa 2026 januárjában keresete meg a győri önkormányzatot egy modern IT-campus és adatközpont-park felépítésének ötletével. A koncepció négy, egyenként 1500 négyzetméteres épületből állt volna, összesen 20 megawatt számítási kapacitással – erről korábban Pintér Bence győri polgármester is beszélt. A beruházó kiléte azóta sem derült ki; a források csak annyit közölnek, hogy a telektulajdonos kezdeményezte a megkeresést.
A szerverfarmok a felhőszolgáltatások, az online platformok és a mesterséges intelligencia-fejlesztések infrastruktúrájának alapjai. A 20 megawatt kapacitás közepesnek számít ebben a szegmensben: összehasonlításképp Paksra a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. a győrihez képest ötször nagyobb, 100 megawattos létesítményt tervez, amelyet 2025 nyarán jelentettek be.
Miért tiltakoztak a helyiek?
A terv szerint az adatközpont a Duna melletti, lakóövezetekhez közeli területen épült volna fel Likócson. A tiltakozók szerint egy zaj- és hőterheléssel járó ipari létesítmény nem illik ebbe a környezetbe. Az online petíció szerint a környező városrészek – Gyárváros, Bácsai, Révfalusi – lakóit is érintené a létesítmény működése, és aggályt keltett a közeli Natura 2000-es védett terület is.
Eskulics Adrienn, a helyi civilek szószólója a 24.hu-nak azt mondta: „Megnyugtató számunkra, hogy a jelenlegi városvezetés annak ellenére meghallotta és elfogadta a helyi lakosok akaratát, hogy a beruházás megvalósulása anyagi bevételt jelentett volna a város számára.”
Győrben nem ez az első alkalom, hogy lakossági nyomás befolyásolja a beruházások sorsát. Győrszentivánon korábban az ipari park bővítése és egy akkumulátorgyár terve is tiltakozást váltott ki – az akkori választáson a tiltakozók jelöltje 70 százalékkal győzött a helyi Fidesz-jelölt felett. Likócs esetében a források szerint jóval kisebb ellenállás is elég volt ahhoz, hogy a városvezetés hátráljon ki.
Nemzetközi háttér, hazai következmények
Az adatközpontok elleni civil fellépés világszerte erősödik. Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciához szükséges infrastruktúra az összes félidős választási kampány egyik központi témájává vált 2026-ban. Európában november elején 15 országban, köztük Lengyelországban demonstráltak a beruházások környezeti és társadalmi hatásai miatt; Ausztriában nemrég a Google adatközpontja ellen is tiltakoztak.
Magyarországon a digitális infrastruktúra terjeszkedése máshol folytatódik: a győri projekt leállása nem jelenti automatikusan, hogy hazánk kiesne az adatközpont-építési trendből. Ugyanakkor a győri eset azt mutatja, hogy a beruházók számára a helyválasztás és a helyi elfogadottság kulcskérdéssé válik – különösen ott, ahol a lakott területekhez és védett ökoszisztémákhoz közeli telephelyet terveznek.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
