Jeney Lajos-program: országos iskolafejlesztés indul – mosdóktól az energetikai korszerűsítésig

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter 2026. október 29-én, Facebookon közzétett videóban jelentette be, hogy elindul a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program. A kezdeményezést a magyar iskolaépítészet egyik meghatározó alakjáról, Jeney Lajos építészről nevezték el; célja, hogy a hazai oktatási intézmények fizikai környezete jobban illeszkedjen a 21. századi oktatás és a gyermekek igényeihez.

Mit foglal magában a program?

A miniszter szerint sok magyar iskolaépületben időszerű a korszerűsítés. A program a kisebb karbantartási munkáktól a nagyszabású beruházásokig terjedő skálán, fokozatosan valósulna meg. A tervek között szerepel:

• mosdók és tantermek felújítása,
• iskolai udvarok megújítása,
• energetikai korszerűsítés és fenntarthatóbb működés,
• modern oktatási és közösségi terek kialakítása, amelyek támogatják az együttműködést, a kreativitást és a korszerű pedagógiai módszereket.

Lannert Judit hangsúlyozta: a cél nem pusztán az épületek javítása. „A cél tehát nem csupán az iskolák felújítása, hanem egy korszerűbb, fenntarthatóbb és a gyermekek igényeihez és a XXI. század oktatásához jobban igazodó iskolai környezet megteremtése” – fogalmazott a videóban. Hozzátette: mindez nem valósítható egyik napról a másikra, de most elkezdik a munkát.

Költségvetés és korábbi bejelentés

A program első körvét Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, az Országgyűlésben tartott beszédében említette, amikor a 2027. évi költségvetés főbb irányait ismertette. Ugyanezen a napon Lannert Judit Facebook-posztban írta, hogy 2027-től átfogó iskolafejlesztési program indul, és közel 10 milliárd forintot különítenek el a hosszú távú kezdeményezésre.

Az oktatási miniszter korábban arról is beszélt, hogy első lépésként a tiszta mosdókra és a korszerű tanulóterekre helyeznék a hangsúlyt. A kormányfő a parlamenti beszédében energiatakarékos épületekről, átrendezhető tantermekről, kísérletezésre és alkotásra alkalmas műhelyekről, valamint közösségi és szabadtéri tanulóhelyekről is szólt – olyan iskolákról, ahol a diákok együtt dolgozhatnak és kipróbálhatják ötleteiket.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az iskolahálózat átfogó modernizálása évekig tarthat; a bejelentések nem nevezték meg, mely intézményekben indulnának elsőként a munkák. A program ugyanakkor jelentős állami beruházási irányt jelez az építőipar, az energetikai korszerűsítés és az iskolai infrastruktúra piaca számára.

A fenntarthatóbb üzemeltetés és az energetikai fejlesztések összhangban vannak a középület-szektor zöld átállására irányuló trendekkel. A belső terek átalakítása pedig összekapcsolódik azzal a pedagógiai elvárással, hogy a tanulás ne csak frontális órákra korlátozódjon, hanem csoportmunkára, projektalapú tanulásra és kreatív tevékenységekre is alkalmas környezetet igényel.

Jeney Lajos öröksége

A program névadója a 20. századi magyar iskolaépítészet egyik kulcsfigurája volt: komplex oktatási-nevelési központok kidolgozásán és a hazai iskolaépítési kutatások vezetésén dolgozott. A most elindított kezdeményezés névválasztása arra utal, hogy a kormány nem csupán állagmegóvási feladatokat lát a programban, hanem a tanulókörnyezet szélesebb, közösségi és pedagógiai dimenziójának megújítását is.

Források: Portfolio.hu, Eduline, HVG