Cseh–magyar K+F-megállapodás Prágában: évente millió eurós pályázatok és közös szakértői bírálat

Magyarország és Csehország október 29-én, Prágában tartott első közös kormányülésén konkrét lépéseket határozott meg a tudomány, a digitalizáció és az innováció terén. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Karel Havlíček cseh miniszterelnök-helyettessel tárgyalt; a felek a kutatás-fejlesztési pályázatok bővítéséről, a kölcsönös szakértői bevonásról és az európai szuperlézer-infrastruktúra fenntartható finanszírozásáról számoltak be.

Millió eurós közös pályázati felhívások

A megállapodás egyik fő eleme, hogy a két ország közös kutatás-fejlesztési és innovációs felhívásokat indít. A tervek szerint ezek évente több millió eurós keretet biztosítanak olyan projektekre, amelyekben magyar és cseh partnerek együtt dolgoznak – többek között a digitalizáció területén.

A cseh ipari tárca közleménye szerint a magyar fél javasolta a közös kiírásokat, amelyeket a Technologická agentura ČR és annak magyar partnerszervezete koordinálna. Az elbírálást vegyes, cseh–magyar bizottság végzi majd. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások két országban párosított konzorciumokkal pályázhatnak, anélkül hogy csak egy nemzeti rendszerhez kellene igazodniuk.

Kölcsönös bírálat és ERC-mentorálás

A felek kibővítik a tudományos és K+F-pályázatok körét, és segítik egymás nemzeti kiírásainak elbírálását: a cseh oldal magyar, a magyar oldal cseh szakértőket von be az értékelő testületekbe. Ez ritka gyakorlat az európai bilaterális kapcsolatokban, és célja a pályázatok minőségének és átláthatóságának javítása.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) uniós forrásai kapcsán is szorosabb együttműködés indul. Tanács Zoltán a Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy tudásátadással, közös mentorálással és coachinggal támogatják egymást, hogy javuljanak az ERC-pályázatokon elért eredmények. Az ERC-támogatások elnyerése nemzetközi elismerésnek számít, és egy-egy projekt több millió eurós finanszírozást is hozhat – ez különösen fontos lehet magyar kutatócsoportok és spin-off cégek számára.

Az ELI szuperlézer költségeinek újragondolása

A tárgyalásokon kiemelt téma volt az ELI ERIC (Extreme Light Infrastructure) európai kutatási infrastruktúra-konzorcium működtetése. A hálózat két fő létesítménye a szegedi ELI ALPS és a prágai ELI Beamlines; a berendezéseket világszerte használják a fizika, az anyagtudomány és az orvostudomány területén.

Tanács Zoltán szerint jelenleg Csehország és Magyarország viseli annak a költséges infrastruktúrának mintegy 90 százalékát, amelyet közel 40 ország kutatói használnak. A felek ezért közösen szeretnék továbbgondolni a finanszírozási modellt, hogy mindkét állam számára fenntarthatóbb, üzletileg megalapozottabb legyen a működtetés. A cseh oldal magyar szakemberek látogatását is tervezi, amely az ELI ERIC hatékonyságára és a cseh startup-környezetre is kiterjed.

AI-csúcs és regionális tech-együttműködés

A mesterséges intelligencia is napirenden volt. Havlíček kiemelte a cseh érdeklődést egy AI-gigagyár építése iránt, és együttműködésre hívta a régió országait. A szeptemberi prágai Közép- és Kelet-Európai Mesterséges Intelligencia Csúcs (CEE AI Summit) után a magyar fél felajánlotta, hogy a következő évben vagy később hazánk adhat otthont a rendezvénynek; a cseh közlemény 2027-et említ a második évad lehetséges helyszíneként.

Az első közös kormányülés keretében a magyar delegációt a miniszterelnök, Tanács Zoltán és további hét tárcavezető képviselte. A megállapodások részletei – a pályázati feltételek, határidők és tematikus prioritások – várhatóan a következő hónapokban válnak nyilvánossá, amikor a két ország kutatásfinanszírozó szervezetei kidolgozzák a konkrét kiírásokat.

Források: Magyar Hírlap, Infostart / MTI, MPO ČR (Strojárstvo)