Mesterséges intelligencia
Az UNESCO harmadik alkalommal keres MI-vel készült rövidfilmeket a kulturális örökség védelmére
Az UNESCO elkötelezett pályázatot indított, amely generatív mesterséges intelligenciával készült rövidvideókat vár. A harmadik „Keltse új életre a kulturális örökséget” kampány részletes szabályokat ír elő az AI használatára.
3 perc olvasás

Az UNESCO és kelet-ázsiai partnerei november 9-én hivatalosan is elindították a „Bringing Cultural Heritage Back to Life” (Keltse új életre a kulturális örökséget) rövidvideó-gyűjtemény harmadik kiadását. Az első két forduló sikerére építő kampány célja, hogy a világ kulturális javait szélesebb közönséghez juttassa – és idén kifejezetten nyit a generatív mesterséges intelligencia (AIGC) alkalmazásaira is.
Négy téma, egy központi üzenet
A nevezés nyitott: múzeumok, iskolák, médiaszervezetek, filmes cégek és egyéni alkotók egyaránt pályázhatnak. Négy tematikus sáv közül választhatnak: Fiatalok és örökségátadás, Közösség és élet, Digitális intelligencia és innováció, valamint egy külön szekció a Selyemút és az ifjúság hangja címmel, Dunhuang és a selyemút menti örökség fókuszával.
A Digitális intelligencia és innováció kategória kifejezetten a digitalizációt, az immersive kiállításokat, a technológiával támogatott helyreállítást és a hagyományos készségek digitális dokumentálását várja – mindezt a kulturális örökség értelmezéseinek tiszteletben tartásával.
Kötelező AI-szabályok és arányok
Az UNESCO kiírása részletesen szabályozza a generatív MI használatát. A digitális innovációs sávban a videó legalább 60 százalékát kell AI-vel létrehozni – ide tartozhat a text-to-video, kép-videó generálás, digitális ember, MI-zeneszerzés, forgatókönyvírási vagy animációs tartalom. A többi kategóriában az AI-generált felvételek aránya 40 százalék alatt maradhat; a puszta narrátorhangszintézis vagy nem generatív utómunka (felirat, színkorrekció) más kategóriába esik.
Az átláthatóság nem opcionális. A videó elején legalább három másodpercig láthatónak kell lennie egy feliratnak: „This work contains AI-generated content”. A stáblistában meg kell adni a használt MI-eszközök nevét és verziószámát, valamint az AI-tartalom arányát. A szervezők kifejezetten tiltják, hogy az MI hamis információt terjesszen az örökségről, vagy kitalált jeleneteket tüntessen fel dokumentációként.
Az UNESCO szerint a mesterséges intelligencia „új történetmesélési formákat” tesz lehetővé – de a dokumentált tényeket és a kreatív értelmezést egyértelműen el kell választani.
Technikai követelmények és határidők
A pályaművek 1–5 perces, legalább 1920×1080 felbontású MP4 fájlok legyenek, angol felirattal, legfeljebb 1 gigabájt méretben. A beküldési időszak 2026 októbere és 2027. január 15. között tart; a szakértői értékelés 2027 februárjában zajlik, az eredményeket március 5-én hirdetik ki.
Az elbírálásnál az örökség „élő” minősége 25 százalékos súllyal számít: mennyire mutatja be, hogy a kulturális kincs beépül a közösség mindennapjaiba. A narratíva, a téma megvalósítása, a vizuális minőség és a technikai kivitelezés egyaránt pontozásra kerül.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kampányt az UNESCO Kelet-ázsiai Regionális Irodája, a kínai Szucsou városának kertészeti hivatala, az UNESCO ázsiai-csendes-óceáni világörökségi képzési és kutatóintézete, valamint további kulturális partnerek szervezik. A nyertes és kiemelt művek az UNESCO platformjain, illetve nemzetközi közösségi médiafelületeken jelenhetnek meg.
Magyar alkotók és intézmények is nevezhetnek: a beküldés emailben vagy Google Drive-linken történik a [email protected] címre. A szabályrendszer gyakorlati üzenete egyértelmű: a generatív MI elfogadott eszköz a kulturális örökség kommunikációjában – feltéve, hogy az emberi kreatív munka, a források jogszerű használata és a tartalmi átláthatóság biztosított. Ahhoz, hogy egy ilyen pályázat sikeres legyen, nem elég a legújabb text-to-video modell: a prompttervezés, a generált anyag szerkesztése és a történelmi kontextus tisztelete mind kötelező elem.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



