Digitális gazdaság
Az ELTE online „rádiós időgépe” nyilvánossá tette az 1956-os forradalmi adások több mint 200 óráját
Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszéke hetvenedik évfordulóra indított webes gyűjteménye több mint kétszáz órányi korabeli rádiófelvételt és leiratot tesz idővonalon és állomásonként böngészhetővé.
3 perc olvasás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Média és Kommunikáció Tanszéke október 19-én mutatta be az 1956 rádiója elnevezésű online archívumot, amely a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára készült. A 1956radioja.elte.hu címen elérhető felület célja, hogy a korabeli rádióhallgatás élményét idézze meg: nem elszigetelt hangfájlok listáját kapjuk, hanem időben és térben navigálható „műsorújságot”.
Idővonal és állomásváltó
A rendszer központi eleme az interaktív idővonal és az állomásválasztó. A látogató kijelölheti a kívánt napot és időpontot, majd a fennmaradt felvételek között rádióadót válthat — így összehasonlítható, hogy ugyanabban a pillanatban mit közvetített a budapesti Kossuth Rádió, a Szabad Európa Rádió vagy a vidéki és szabad adók valamelyike.
Hargitai Henrik, a tanszék oktatója és a projekt vezetője a Media1nek elmondta: a fejlesztés lényege, hogy „ne csupán egymástól elkülönített történelmi hangdokumentumokat hallgathassanak” az érdeklődők, hanem azt is megtapasztalhassák, „milyen lehetett az állomások között keresgélve követni az eseményeket 1956 őszén”. A projekt szerkesztője ugyanő — ezt maga az archívum dokumentációja is rögzíti.
Mennyi anyag, honnan származik?
Az egyetem hivatalos közleménye szerint a gyűjtemény több mint 200 órányi hangfelvételt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé. A platform saját metaadatai ennél részletesebb képet adnak: összesen 3511 műsorszám szerepel 62 adásnapról és 48 rádióállomásról, ebből 1802 hangfelvétel hallgatható meg. A hanganyagok és leiratok elsődleges forrása az Országos Széchényi Könyvtár Interjútárának Szabad Európa Rádió Gyűjteménye.
Ahol nem maradt fenn eredeti felvétel, de levéltári dokumentumok őrizték meg a tartalmat, ott szöveges rekonstrukció olvasható. A felület külön jelöli azokat a műsorokat is, amelyekről csupán a cím vagy a létezés ismert — így látható, hol szakad meg a források sora.
Technikai megoldások a gyakorlatban
A teljes élményhez JavaScript szükséges: az idővonal, a kereső és a lejátszó csak így működik. Ugyanakkor a projekt nem zárja ki a gépi feldolgozást és a akadálymentesebb hozzáférést: naponta külön HTML-oldalon is olvasható az anyag, a leiratok listája pedig sitemap.xml formában, strukturált metaadatok pedig JSON fájlokban érhetők el. A dokumentáció emellett llms.txt fájlt is kínál — ez a nyílt, kereshető formátum a kutatók, fejlesztők és automatizált eszközök számára is használható belépési pont.
A keresés nemcsak napra és állomásra szűkíthető: név vagy település alapján is böngészhető a tartalom. A felület mutatókat és térképet is tartalmaz, és nyomon követhető vele, mikor szabadultak fel az egyes adók a politikai irányítás alól, illetve mikortól jelent meg műsoraikban a Kádár-rendszer hivatalos narratívája.
Miért számít tech-hírének?
A projekt több évtizedes levéltári és digitalizálási munkára épül, de a mostani lépés lényegében egy nyilvános, strukturált adatrendszerré alakítja át az anyagot. A korábban főleg kutatók számára elérhető hangdokumentumok ingyenesen, böngészőből hallgathatók; a vidéki rádiók műsorai pedig — az ELTE szerint — most először kerülnek rendszerezett, egymás mellett összehasonlítható formában online közzétételre.
A gyűjtemény az október 23-i évforduló előtt vált elérhetővé. A digitális megőrzés és a strukturált publikálás mintája nemcsak történészeknek, hanem minden olyan csapatnak tanulságos, amely archív hang- vagy videóanyagot szeretne a nagyközönség számára használható webes szolgáltatássá formálni.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



