Az AI-korszak nyertessége nem modellverseny: hol marad az érték Magyarországon?

Az AI-ról szóló gazdasági vita gyakran technológiai versennyé egyszerűsödik: kinek van több GPU-ja, nagyobb adatközpontja vagy erősebb modellje. Kadocsa Fanni, a Hybridge Consulting tanácsadója a Portfolio.hu véleményrovatában azt állítja: egy Magyarország méretű ország számára nem ez a döntő kérdés. Saját OpenAI-szintű cég nélkül is nyerhet – vagy veszíthet – az átalakulásban.

Nem a modellverseny a mérvadó

A szerző szerint a lényeg az, hogy az AI által létrehozott gazdasági értékből mennyi keletkezik és marad hazai kézben. Ehhez – többek között – szükség van hazai tulajdonú, skálázható vállalkozásokra, amelyek saját technológiát, terméket és szellemi tulajdont építenek. Az AI csökkentheti a növekedéshez szükséges humán kapacitást, így kisebb csapatok is nagyobb értéket teremthetnek, de ehhez elérhető kockázati tőke kell.

Ugyanilyen fontos a munkaerő átrendezése: a standardizálható, végrehajtás-intenzív feladatok automatizálódhatnak, miközben a döntéshozatal, az elemzés és a kivételkezelés emberi kompetenciát igényel. A cikk szerint a versenyképességi stratégia célja nem a jelenlegi gazdasági szerkezet konzerválása, hanem az elmozdulás a magasabb hozzáadott érték felé.

A meglévő modell próbája

Magyarország az elmúlt évtizedekben erősen épített külföldi működőtőkére, iparra és üzleti szolgáltató központokra. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2025-ös felmérése szerint az országban 245 business service center működött, összesen 118 543 alkalmazottal; a létszám 2024-hez képest 7%-kal nőtt. A HIPA novemberi közleménye ugyanezt a számot erősíti meg, és kiemeli: az AI megváltoztatja, hol lesz szükség emberi munkára ebben a modellben.

A kormányzati és nemzetközi adatok azonban óvatosságra intenek. Az Európai Bizottság Digital Decade jelentése szerint a magyar kkv-k digitális intenzitása – 2024-ben 57,44% – továbbra is jóval elmarad az uniós átlag 72,91%-ától. Az OECD 2025-ös országjelentése szerint Magyarországon az AI alkalmazása az egészségügyön kívül több ágazatban még korai fázisban van, miközben a kisvállalkozásoknál a digitális készségek hiánya az egyik fő akadály.

Mit tűz ki a kormányi stratégia?

A kormány szeptemberben megújította a 2025–2030-as Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amelyet mostantól évente felülvizsgálnak. A dokumentum 2030-ra többek között a következő célokat tartalmazza:

• 15%-os MI-indukálta GDP-növekedés
• 26%-os átlagos termelékenységnövekedés a vállalati szektorban
• 1 millió magasabb hozzáadott értékű, MI-támogatott munkakör
• 2,5 millió ember MI-kompetenciáinak fejlesztése

A stratégia három pillérre épül: MI a társadalomért, MI a technológiáért és MI az üzletért. Emellett cél az EU AI Act végrehajtása, hazai szuperszámítógép és MI-üzem („AI Factory”), valamint az adatgazdaság erősítése. Az OECD adatai szerint a 6 petaflopos Komondor szuperszámítógép mellett a 20 petaflopos Levente is épül, amely az AI-kutatást hivatott támogatni.

A gyakorlatban mit jelent ez?

A Portfolio-cikk szerint a magyar vállalkozások akkor profitálnak az AI-ból, ha az irányítási és megfelelési költségek nem emésztik fel a termelékenységi nyereséget – vagyis arányos, EU-hoz illeszkedő governance kell. Fontos továbbá a nemzetközi kutatási és szabványalkotási hálózatokban való részvétel, valamint a magyar nyelvű és helyi adathoz igazodó rendszerek fejlesztése.

A HIPA 2030-ra 300 üzleti szolgáltató központot és 150 ezer munkavállalót tűz ki célul. Ez önmagában nem garantálja az AI-korszak nyereségét: a technológia importálása és a hazai értékteremtés közötti egyensúly – a véleménycikk állítása szerint – dönti el, hogy Magyarország a következő ipari forradalom haszonélvezője lesz-e, vagy csupán olcsóbb végrehajtó piac marad.

Források: Portfolio.hu, Magyarország Kormánya, HIPA