A KPMG első női vezérigazgatója: regionális növekedés és az AI-projektek rejtett buktatói

Rakó Ágnes 2026. október 1-jétől tölti be a KPMG Magyarország vezérigazgatói posztját – a cég első női vezetőjeként, és az audit helyett a tanácsadói oldalról érkező utódként. Elődje, Rózsai Rezső a közép- és kelet-európai régió könyvvizsgálati vezetői szerepébe lép át. A kinevezést a KPMG júliusi közleménye is megerősítette; a vezető most a Portfolio-nak adott interjúban vázolta fel stratégiáját és a hazai vállalatok digitális kihívásait.

Stabil alapok, új fókuszok

Rakó Ágnes 1999 óta dolgozik a KPMG-nél: könyvvizsgálati pályát kezdett, később tanácsadásra váltott, 2024 óta a tanácsadási üzletág társvezetője. A hivatalos bejelentés szerint olyan területeket épített, mint a pénzügyi kockázatkezelés, a fenntarthatósági tanácsadás, az outsourcing és az AI-hoz kapcsolódó szolgáltatások.

A vezérigazgató szerint nem irányváltásra, hanem a meglévő értékekre épülő fejlődésre van szükség, miközben a globális KPMG és a régiós működés is átalakul. A magyar iroda számára a növekedés egyre inkább regionális értékláncban nyílik meg: ügyfeleik jelentős része több országban működik, ezért a cél erősebb beágyazódás és olyan területek, ahol magyar szakértelem regionális mércével is értéket teremt.

Hosszabb távon a magyar operáció akár tudásközpontként is szerepelhet a globális láncban – nem csupán volumenalapú szolgáltatóként. Ehhez a belső csapatokat is fel kell készíteni: az AI-képzésen túl konkrét elvárásokat fogalmaznak meg, hogy a technológia a mindennapi munka részévé váljon.

Miért akad el sok AI-projekt?

A magyar vállalatoknál is egyre több mesterséges intelligencia-kezdeményezés indul, mégis jelentős részük nem jut el a sikeres működésig. Rakó Ágnes szerint ennek oka gyakran nem a technológia hiánya, hanem az, hogy a bevezetést nem kíséri a szervezeti és működési átalakulás, amely kézzelfogható üzleti eredményt hozna.

„Nem azzal érdemes kezdeni, hogy hol tudnánk AI-t használni, hanem azzal, melyik üzleti problémát szeretnénk megoldani.”

A vezérigazgató három feltételt emel ki:

• jó minőségű, rendszerezett adatok,
• megfelelően felkészített munkatársak,
• a technológia rendszerszintű beépítése a napi működésbe.

Az AI önmagában nem alakítja át a vállalatot – a folyamatokat és sokszor a munkakultúrát is hozzá kell igazítani. A megtérülés ugyanakkor jelentős lehet, ezért a vezető szerint érdemes stratégia mentén mérni az eredményeket, nem pusztán pilotprojektként kezelni a témát.

Bizonytalanság, adatok, fenntarthatóság

A tartósan bizonytalan gazdasági környezetben a hazai cégek a rezilienciát és a gyors alkalmazkodást értékelik fel – rövidebb tervezési ciklusokkal, több forgatókönyvvel és gyorsabb döntéshozatallal. Rakó Ágnes óvatosságot jelez: a vállalatok látnak lehetőségeket, de a nagyobb beruházásokban továbbra is körültekintőek.

A KPMG-nél ma inkább fenntarthatósági szolgáltatásokról beszélnek, mint pusztán ESG-megfelelésről. A BCSDH-val közös felmérésük szerint a vállalatok 91 százaléka versenyelőnyt lát az ESG-minősítésben, 87 százalékuk pedig úgy véli, hogy a jobb teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szempont lesz.

A magyar vállalkozások számára a tanulság összefoglalható: a technológia, az adatminőség és a szabályozási megfelelés – például az uniós bértranszparencia-irányelv hazai átültetése – egyre szorosabban összefonódik a versenyképességgel. A KPMG új vezetése ezt a komplex, tanácsadói modellt kívánja erősíteni, regionális és digitális irányban.