Ukrajna szerint továbbra is lassítják a Starlinket, hiába Trump ígérete

Október 14-én éjjel Kijev váratlan sebességkorlátozásról számolt be a SpaceX alacsony Föld-körüli pályán működő műholdas hálózatán. Az ukrán hatóságok szerint minden drón, amely gyorsabban halad mint 161 km/h (100 mérföld/óra), elveszíti a kapcsolatot – ami különösen a támadó- és elfogó drónok hadműveleteit akadályozza.

A frontvonalon továbbra is megszakad a jel

Az ukrán védelmi minisztérium forrásai pénteken a BBC szerint azt mondták: továbbra is rögzítenek olyan eseteket, amikor a drónok 161 km/h felett megszakadnak a hálózattal. A hadsereg folyamatosan figyeli mind a civil Starlink, mind a katonai Starshield teljesítményét, és jelenleg nincs megerősítés arra, hogy a korlátozásokat feloldották volna.

Az ukrán erők mindkét rendszert használják: a Starlink távoli területeken és a frontvonalon biztosít internetet, a Starshield pedig valós idejű célpontfelderítést és elfogó drónok irányítását teszi lehetővé. A hálózat Oroszország területén nem működik – a geofencing miatt a hosszú hatótávolságú ukrán csapások mélyen az orosz területen kommunikációs gondokba ütközhetnek.

„Visszaállította” – de Kijev mást lát

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt állította, Elon Musk „visszaállította” a szolgáltatást. Pénteken azonban arról beszélt: még nem beszélt Muskkal, de szükség esetén megteszi majd. „Ha van probléma, rendbe hozom” – mondta újságírók kérdésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, Trump nyilatkozata előtt jelezte: a rendszer sebessége még mindig nem állt teljesen helyre. Marco Rubio külügyminisztertől vár tájékoztatást, aki mintegy 48 órán belül ígért visszajelzést.

A Wall Street Journal szerint Trump szerdán felhívta Muskkot, és jelezte: frusztrálja, hogy a sebességkorlát továbbra is érvényben van. A beszélgetés után amerikai és ukrán tisztviselők egy része szerint a hálózat közelebb került a megszokott működéshez, de teljes funkcionalitásról nem számoltak be.

Ki dönt a Starshield sebességéről?

A vita technológiai és jogi dimenziója is összefonódott. Musk október 14-én az X-en azt írta, a Starshield rendszereket az amerikai kormány birtokolja és irányítja, és „minden sebesség- vagy használati korlátozást az amerikai hadsereg, végső soron az elnök dönt el”. Hozzátette: a Starlink „polgári vagy védelmi tevékenységre” való, és „nem használható offenzív katonai cselekményekhez” egy kereskedelmi vállalat számára.

A Fehér Ház többször is cáfolta, hogy szándékosan korlátozná a hálózatot Ukrajnában. Musk korábban tagadta, hogy ő állna a lassulás mögött. A WSJ október 20-i cikke szerint viszont éppen Musk adta ki az utasítást a lassításra – ami Washingtonban és Kijevben is zavart okozott.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az eset jól mutatja, mennyire sérülékeny lehet egy ország infrastruktúrája, ha kritikus kommunikációja magántulajdonú műholdas szolgáltatóra épül, és a paraméterek távolról, politikai nyomás hatására módosulhatnak. Ukrajna esetében a Starlink évek óta ellenáll a zavarásnak és az lehallgatásnak, de a sebességkorlát más jellegű: nem technikai hiba, hanem szándékos throttling.

A BBC által idézett ukrán katona szerint korábban a héten már 80 km/h-s autóhaladásnál is megszakadt a kapcsolat. Egy másik katona szerint teljes kikapcsolás esetén „abszolút katasztrófa” lenne, mert nincs érdemi alternatíva.

Magyarországon közvetlen hatása kevésbé érezhető, ám a történet távolról sem technológiai furcsaság: a dual-use műholdas internet egyre fontosabb eszköz a modern hadviselésben és a kritikus infrastruktúrák tartalék kommunikációjában is. A korlátozás diplomáciai feszültség közepette robbant ki – Trump bírálta az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokat, amelyek Kijev szerint Moszkva fő bevételi forrását célozzák.