Trump állítása szerint a Google elutasította az Atlanti-óceán átnevezését a Térképen

Donald Trump amerikai elnök szerda esti, dél-karolinai kampánygyűlésén azt mondta: felhívta a Google vezérigazgatóját, Sundar Pichait, hogy megkérdezze, a cég képes-e az Atlanti-óceán átnevezésére a Google Térképen. Az elnök beszámolója szerint Pichai ezúttal nemet mondott, és arra hivatkozott, hogy az óceánok sok országot érintenek, ezért ilyen lépés nem lenne helyénvaló.

Mit mondott Trump a színpadon?

A beszéd a The Guardian és a The Verge szerint a Clemson-i rendezvényen hangzott el. Trump azt állította, csak két óceánt fontolna meg „Trump” vagy „Amerika” jellegű elnevezéssel: az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Az Atlanti esetében állítása szerint így szólt Pichaihoz: „Sundar, az Atlanti-óceánra gondolok – meg tudjátok oldani?”

Trump idézete szerint a válasz egyértelmű volt: „Nem, nem, nem. Most nem csinálom meg.” Majd – az elnök szavaival – „Az óceánok mások, uram. Sok országot érintenek. Kérem, ne kérje ezt tőlünk.” Trump végül azt mondta, valószínűleg lemond az Atlanti-óceán átnevezéséről, és „maradjon az Atlanti-óceán”.

A beszédben viccesen felvetette a Csendes-óceán „Amerikai-óceán” elnevezését is, és megkérdezte a közönségtől, mit gondolna erről Európa. Korábban már szóba hozta a Hormuzi-szoros esetleges átnevezését is a Truth Socialon, de abból hivatalos kezdeményezés nem lett.

Mi történt eddig a Google Térképen?

Trump második elnöksége alatt több víztest átnevezését rendeletileg is előírta. 2025 januárjában a Mexikói-öböl amerikai kormányzati használatban Amerikai-öböl lett; augusztusban az Ontario-tó amerikai szövetségi ügynökségeknél Amerika-tóként szerepel.

A Google a saját hivatalos bejegyzésében leírta: a Térképen a megjelenő nevek országtól függenek. Az Egyesült Államokban élő felhasználók az amerikai hivatalos elnevezéseket látják, Mexikóban továbbra is a Mexikói-öböl nevet, Kanadában az Ontario-tó eredeti nevét. Más régiókban gyakran mindkét forma megjelenik, például zárójelben.

Trump szerint a Google ezekben az esetekben „nagyszerűen” együttműködött, és az elnök azt is megjegyezte, a cég még mindig „meg van rázva” az öböl átnevezésétől. A The Verge szerint az Apple is követte a változtatásokat, míg más térképszolgáltatók – például a MapQuest – nem.

Ellenőrizhető tények és bizonytalan pontok

Fontos: a telefonhívás és Pichai válasza kizárólag Trump szavaiból ismert. A Guardian, a The Verge és más lapok megkeresték a Google-t, de a cég eddig nem erősítette meg a beszélgetést, és nem kommentálta nyilvánosan az elnök legújabb állításait.

Az eset így politikai performansz és tech-platform-ügy egyszerre. A kérdés nem csupán földrajzi név, hanem az, hogy a globális térképszolgáltatók mikor és milyen elv alapján módosítják a világ legismertebb földrajzi neveit, ha politikai nyomás éri őket.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyar felhasználók számára a Google Térkép továbbra is locale-alapúan jelenít meg neveket: a készülék országbeállítása, SIM-kártya és hálózati adatok határozzák meg, mit látunk. Ha az amerikai kormányzati adatbázisokban megváltozik egy elnevezés, a Google eddig követte – de csak ott, ahol a saját szabályai szerint indokolt.

Az Atlanti-óceán esete más lépték: nem egyetlen ország part menti víztestéről van szó, hanem több kontinenshez kötődő, nemzetközi szinten elfogadott névről. Ha Trump állítása igaz, a Google vezetése ezt a határt most már a vezérigazgatói szinten is jelezte – legalábbis az elnök elbeszélése szerint.

A térképalkalmazások a mindennapi navigáció, logisztika és turizmus alapjai. Egy globális óceán átnevezése nemcsak PR-kérdés lenne: zavarhatná a keresési találatokat, az API-kat és a nemzetközi adatcserét is. Ezért figyelemre méltó, ha egy tech-vezér állítólag már a telefonban jelzi: innen nem engedünk.