Strasbourgban megosztott az EU az MI szabályozásáról – magyar képviselők a túlszabályozástól tartanak

Az Európai Parlament október 22-én, csütörtökön mintegy 90 perces vitában vette górcső alá a mesterséges intelligencia globális irányítását Strasbourgban. A felszólalók egyetértettek a technológia stratégiai jelentőségében, ám élesen megoszlottak abban, hogy a szigorú uniós keretrendszer megvédi-e a felhasználókat, vagy inkább hátráltatja az európai versenyképességet.

A Bizottság védelmi garanciái

Jozef Síkela nemzetközi partnerségekért felelős biztos a vitában kiemelte: a technológia biztonságos elterjedéséhez elengedhetetlenek a megfelelő védőintézkedések. Meglátása szerint az uniós MI-rendelet (AI Act) kellő garanciát nyújt a felmerülő kihívások kezelésére, és a biztosítékok nem gátolják az innovációt – épp ellenkezőleg: a felhasználók és a vállalatok nyitottabbak az MI alkalmazására, ha megbízható keretekre támaszkodhatnak.

A biztos az energiahálózatok irányítását, a daganatos betegségek kezelését, az élelmiszer-termelési előrejelzéseket és a szélsőséges időjárási jelenségek modellezését említette példaként. Hangsúlyozta ugyanakkor a kockázatkezelés és a két- és többoldalú nemzetközi együttműködés szükségességét. Az EU az ENSZ, a G7, a G20 és az OECD fórumain keresztül kíván egyeztetni a modellértékelésről és a biztonságról.

Felelősségi szabályok visszavonása

A vita egyik legélesebb pontja az volt, hogy a Bizottság 2025-ben visszavonta az MI-modellek okozta károkra vonatkozó felelősségi irányelveket. A baloldali és zöld frakciók élesen bírálták a lépést: Brando Benifei olasz szociáldemokrata képviselő a munka folytatását sürgette, míg más frakciók – köztük az AI Act omnibusz tárgyelőadója, Arba Kokalari – arra mutattak rá, hogy a piacra kerülő modelleknek már most meg kell felelniük a rendeletnek.

Síkela válaszában a Tanács vonakodására és a társszabályozók közötti megállapodás hiányára hivatkozott. Egyúttal arról is szó esett, hogy a rendelet egyes elemei más jogszabályokba kerültek át – köztük a frissített termékfelelősségi irányelvekbe, amelyeket a tagállamoknak 2026. december 9-ig kell átültetniük.

Magyar hangok: túlszabályozás és tőkehiány

A magyar felszólalók jó része az innovációt gátoló adminisztrációra figyelmeztetett. László András fideszes EP-képviselő állítása szerint a hazai cégek jelentős hányada már az unió elhagyását fontolgatja a terjeszkedéshez szükséges források hiánya miatt. Az amerikai és az európai piac közötti különbséget is kiemelte: szerinte az Egyesült Államokban a startupok jóval több kockázati tőkét vonhatnak be, míg Európában a rendelkezésre álló erőforrások nagy része a megfelelési kötelezettségek teljesítésére megy el, nem a fejlesztésre.

Schaller-Baross Ernő ugyancsak a túlszabályozás veszélyére hívta fel a figyelmet, és a 2020-ban elfogadott, 2025-ben megújított magyar MI-stratégiát hozta példaként, amely 2030-ig tűz ki célokat a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra-bővítés és a gazdasági alkalmazások ösztönzése terén. Dávid Dóra, a Tisza Párt képviselője a technológia gazdasági és egészségügyi hasznát is kiemelte, ugyanakkor a legfejlettebb modellek kordában tartására szorgalmazott széles körű nemzetközi összefogást, valamint független értékelők bevonását még a piacra lépés előtt.

Mit jelent ez magyar cégeknek?

Az EU MI-szabályozása fokozatosan lép életbe. A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó részletes követelmények alkalmazását az EP a tavasszal elfogadott „omnibusz” javaslatban 2027 decemberére, egyes ágazati rendszerek esetében 2028 augusztusára halasztaná. A kis- és középvállalkozások bizonyos kedvezményei kiterjeszthetők a kisebb középvállalatokra is.

A magyar vállalkozások számára tehát párhuzamosan két folyamat figyelendő: egyrészt a megfelelési határidők és a felelősségi keretek alakulása Brüsszelben, másrészt a hazai stratégia céljai – kutatás, adatközpont-infrastruktúra és startup-ökoszisztéma –, amelyeket a gyakorlatban a kormányzati szintű támogatások minősége határoz meg.