Putyin utasította: mesterséges intelligenciával nyílnak az orosz családtörténeti levéltárak

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 24-én közzétett utasításában a kormányt és a regionális hatóságokat arra kérte, hogy biztosítsák az állampolgárok számára a nyilvános, családtörténeti levéltári dokumentumok ellenőrzött elektronikus másolataihoz való hozzáférést – beleértve a mesterséges intelligencia alkalmazását is. A Kreml honlapján megjelent rendelkezés a május 29-i demográfiai és családpolitikai tanács ülésének nyomán született; célja a családi hagyományok támogatása és megőrzése.

Határidő december 15-ig

A RIA Novosti szerint a felelős szereplőknek – köztük Mihail Misustyin miniszterelnöknek és a régiók vezetőinek – 2026. december 15-ig kell jelentést benyújtaniuk a megvalósításról. A határozat szövege szerint az AI-t az archív információk felismerésére és keresésére kell bevetni; a pontos technikai és jogi keretek kidolgozása még folyamatban van, nem azonnali indulásról van szó.

Az utasítás nem teljesen új kezdeményezés: a kormány már 2025. június 30-án elfogadta az állami távollevéltári információs rendszer szabályozását, amely kifejezetten előírja a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazását a szövegfelismerésben és a teljes szöveges keresésben. A rendszer fejlesztését a Szövetségi Levéltári Ügynökség végzi; egyes rendelkezések 2027. január 1-jén lépnek hatályba.

Az AI már működik a gyakorlatban

Oroszországban a családfakutatás digitalizációja jóval korábban elindult, főleg regionális és magánkezdeményezések formájában. A moszkvai főlevéltár Moja Szemja (Az én családom) online szolgáltatását az elmúlt öt évben több mint 13 millió ember használta – a RIA Novosti adatai szerint. A platform metrikus könyveket, összeírási listákat és egyházi anyakönyveket tesz elérhetővé.

A Yandex Archív keresés szolgáltatása neurális hálózatokkal dolgozza fel a 18–20. századi kézírásos iratokat; 2026 májusában frissített Alice AI VLM modelljük már nemcsak a szöveget, hanem a szerepeket és rokonsági viszonyokat is strukturálja. A cég saját mérése szerint a keresés átlagos pontossága 90,5 százalék. Ezek a rendszerek azonban széttagolt adatbázisokon működnek – az új állami irányvonal célja egy központi, garantáltan hiteles archívum létrehozása.

Megnövekedett társadalmi igény

A Kreml döntésének hátterében a családtörténet iránti érdeklődés növekedése áll. A Rosszijskoje Obsesztvo «Znanije» (Znanyije) kutatóközpont 2026. júniusi, 1600 fős országos felmérése szerint:

• Az oroszok 59 százaléka legalább a dédszülők generációjáig ismeri felmenőit.
• A 18–24 évesek 74 százaléka tud a dédszülőkről, és minden negyedikük még régebbi generációkat is azonosít.
• A megkérdezettek 64 százaléka már próbált szándékosan többet megtudni őseiről; minden ötödikük levéltárakkal vagy speciális szolgáltatásokkal dolgozott.

Technológiai tanulságok

A magyar genealógiai kutatók számára is ismerős a probléma: a kézírásos anyakönyvek OCR-feldolgozása és kereshetővé tétele hosszú, költséges folyamat. Oroszország most próbálja ezt állami szintre emelni, összhangban a demográfiai politika családközpontú hangsúlyaival. A projekt technológiai oldala – különösen a hitelesség garantálása és a rosszul olvasható iratok AI-alapú dekódolása – releváns példa arra, hogyan skálázható a történelmi adatok digitalizációja nagy nyelvi modellekkel.

A decemberi jelentés után derül ki, milyen ütemtervvel és költségvetéssel indul el az országos rendszer. Addig is a meglévő platformok – a moszkvai levéltár szolgáltatása és a Yandex archív keresője – mutatják, mire képes a technológia a gyakorlatban.