Nem várják meg Brüsszelt: egyre több EU-ország tiltja ki a kiskorúakat a közösségi médiából

Nem egyszerű összefoglaló cikk arról szól, hogy „új javaslat került a magyar parlament elé”: a valós hír az, hogy az Európai Unió tagállamai egyre gyorsabban haladnak saját közösségimédia-szabályaikkal, miközben Brüsszelben még csak elindult a Kids Act (EU Keeping Internet Digital Spaces Accountable and Trustworthy) jogalkotása. A cél mindenhol ugyanaz – a kiskorúak online védelme –, de a korhatárok, az életbe lépés ideje és a technikai megoldások országonként eltérnek.

Brüsszeli terv: fokozatos belépés

Az Európai Bizottság 2026. szeptember 17-én terjesztette elő a Kids Actet. A javaslat szerint 13 év alatt senki nem hozhat létre önálló közösségimédia-fiókot; 13–14 évesek csak szülői felügyelet alatt, korlátozott „mini-fiókkal” használhatnák a platformokat, napi legfeljebb egy óráig. 15 éves kortól nyílna meg az önálló regisztráció lehetősége. Emellett a szolgáltatóknak bizonyítaniuk kellene, hogy szolgáltatásaik biztonságosak és életkornak megfelelőek – a Bizottság ezt „biztonság tervezés szerint” (safety by design) megközelítésként írja le.

A jogszabály azonban még messze van a hatálybalépéstől. A Politico szerint a Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok közötti tárgyalások 2027 szeptemberétől várhatóan nyolc–tizenkét hónapig tartanak, az alkalmazás pedig akár 2028-ra is csúszhat. Addig a gyerekek és szülők nem kapnak egységes uniós védelmet – és ez sok kormányt sürgetővé tesz.

A tagállamok nem állnak meg

A Politico október 27-i cikkében Christina Egelund dán digitálisügyi miniszter így indokolta a nemzeti tempót:

„Amíg várunk a Kids Actre, addig is előrelépünk a nemzeti jogalkotással. A problémák sürgősek, a gyerekektől és a szülőktől nem kérhetjük, hogy várjanak.”

A legfrissebb lépés Görögországé: a parlament október 23-án törvényt fogadott, amely 2027. január 1-jétől tiltja a 15 év alattiak hozzáférését az online közösségimédia-szolgáltatásokhoz. A görög kormányzati közlemény szerint a platformok felelősek az életkor-ellenőrzésért, a szabályszegés akár a globális forgalom 6 százalékáig terjedő bírsággal is járhat. Ausztria 14 év alattiakra tervez tiltást; Portugália a Kids Act bemutatása után egy héttel értesítette a Bizottságot saját terveiről. Ciprus a brüsszeli javaslat napján fogadott el 15 év alatti tiltást, Németország és Olaszország pedig szintén halad a nemzeti szabályozással.

Az osztrák javaslat lesz az első komoly próba: a Politico szerint a Bizottságnak október végéig kell jeleznie, hogyan kezeli a nemzeti törvényeket az uniós szabályokkal való összhang szempontjából.

Szabályozási törés a horizonton

A tagállamok eredetileg éppen azért sürgették az egységes EU-s megoldást, hogy elkerüljék a 27-féle nemzeti előírásból adódó piaci széttagoltságot. Most paradox móhelyzet alakul ki: a Bizottság a Kids Acttel „maximális harmonizációt” ígér, vagyis az uniós szabály életbe lépésekor a nemzeti tiltásokat hatályon kívül kell helyezni. Addig azonban a korhatár 13 és 16 év között ingadozhat országonként.

A Politico figyelmeztet: egy kiskorú 2027 elején a nemzeti törvény miatt kieshet a közösségi médiából, majd a Kids Act hatálybalépésekor – szülői felügyelet mellett – újra hozzáférhet. A Meta és a TikTok elleni amerikai peren kívüli egyezségek, valamint a fiatalok mentális egészségéről szóló társadalmi vita tovább növeli a politikai nyomást Európában is.

Magyarországi háttér

Magyarországon a KDNP 2026 májusában benyújtott T/48-as törvényjavaslata hasonló irányt vázolt fel: 13 év alatt teljes tiltás, 13–16 év között korlátozott hozzáférés életkor-ellenőrzéssel. A javaslat azonban a Parlamonitor adatai szerint „Országgyűlés nem tárgyalja” státuszban van; a Törvényalkotási Bizottság 2026 júliusában elutasította a tárgysorozatba vételét. A magyar felhasználók és platformok egyelőre a meglévő EU-s keretre – köztük a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletre (DSA) – támaszkodnak, miközben a szomszédos országokban már konkrét korhatár-tiltások lépnek életbe.