A görög parlament betiltotta a közösségi médiát a 15 év alattiaknak – az EU-ban elsőként

A görög parlament október 23-án, csütörtökön elfogadta azt a jogszabály-csomagot, amely 2027. január 1-jétől megtiltja a 15 év alattiak számára az online közösségi hálózati szolgáltatások használatát. A görög kormány szerint az ország ezzel az Európai Unió első tagállama, amely ilyen szigorú, uniós joggal összeegyeztethető korlátozást vezet be a kiskorúak digitális védelmére.

Mit tartalmaz a törvény?

A jogszabály értelmében a fiatalok nem regisztrálhatnak és nem használhatnak közösségi média-platformokat, amíg meg nem töltik a 15. életévüket. A felelősség elsősorban a szolgáltatókon van: megbízható életkor-ellenőrzést kell bevezetniük, és ha kétség merül fel egy fiók korával kapcsolatban, kötelesek intézkedni. A hatóságok a Digitális Szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) keretein belül szankcionálhatják a mulasztókat – akár a globális árbevétel 6 százalékáig terjedő bírsággal is.

A szabályozás kifejezetten a közösségi hálózati szolgáltatásokra vonatkozik. A magánüzenetküldés és az oktatási célú használat kimarad a tiltás hatálya alól. A görög kormány kiemeli, hogy a puszta korhatár-deklaráció a felhasználási feltételekben nem elegendő: a platformoknak ténylegesen meg kell akadályozniuk a kiskorúak hozzáférését.

Hogyan működne a gyakorlatban?

A platformoknak 2027 elejéig kell felkészülniük. Az életkor-ellenőrzéshez opcionálisan használható a görög állam által fejlesztett Kids Wallet alkalmazás, amely – a digitális kormányzásért felelős miniszter, Dimítrisz Papaszterjíu szerint – csak annyit közöl a szolgáltatóval, hogy a felhasználó a 15 éves korhatár felett van-e vagy sem, személyes adatok vagy születési dátum átadása nélkül.

Görögország hét uniós tagállammal – Ciprussal, Dániával, Franciaországgal, Írországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal – dolgozik együtt az Európai Bizottsággal az egységes életkor-ellenőrzési megoldásokon. A nemzeti törvény a DSA-ra épül, és ha az uniós EU Kids Act végleges formában hatályba lép, a görög szabályozás ehhez igazodik.

Politikai vita és európai háttér

A csomagot a kormányzó Új Demokrácia párt támogatta, az ellenzék egy része ellenezte, a PASOK pedig tartózkodott – a Deutsche Welle beszámolója szerint. Papaszterjíu a vitában hangsúlyozta: nem lehet tovább várni a „tökéletes európai jogszabályra”, miközben a korlátlan internethasználat függőséget és mentális terhelést okoz a gyerekeknek.

Az EU szeptemberben mutatott be egy uniós szintű kezdeményezést: a tervezett EU Kids Act 13 év alatt teljes tiltást, 13–14 éves kor között szülői felügyelet melletti hozzáférést javasol. Görögország ennél szigorúbb: minden 15 év alatti fiatal kiesik a közösségi médiából. Hasonló irányba halad Ausztrália (16 év alattiak tiltása), valamint több európai ország, köztük Ausztria, Dánia, Franciaország és Spanyolország.

Mit jelent ez Magyarországon?

A magyar felhasználókra közvetlenül nem vonatkozik a görög törvény, de az uniós trend egyre erősebb. A nagy techcégek – Meta, Google, TikTok – globálisan működő platformjai DSA-alapú bírságokkal szembesülhetnek, ha nem tudják megbízhatóan szűrni a kiskorúakat. Ha az EU Kids Act véglegesen elfogadásra kerül, Magyarországnak is alkalmaznia kell majd a közös uniós szabályokat, amelyek valószínűleg szintén szigorúbb életkor-ellenőrzést és platformfelelősséget írnak elő.

A görög példa azt mutatja, hogy a tagállamok nem feltétlenül várnak Brüsszelre: nemzeti szinten is bevezethetnek szigorúbb védelmet, amíg az uniós keret kialakul. A kérdés a gyakorlatban ugyanaz marad, mint Ausztráliában: mennyire lehet hatékonyan és adatvédelmi szempontból elfogadható módon ellenőrizni több millió fiatal életkorát – erre a platformok és a hatóságok még csak most kapnak időt a 2027-es határidőig.