Negyed év alatt 40 százalékkal esett a kínai AI-index – 480 milliárd dollárnyi érték olvadt el

Míg a nyugati tech-részvények még ingadoznak, Kínában a mesterséges intelligenciához kapcsolódó papírok már éles korrekciót produkáltak. A sanghaji tőzsdén forgalmazott STAR50 index – amely az ország vezető AI- és chipcégeit sűríti egy kosárba – a júliusi csúcsához képest 40 százalékkal esett vissza, és a Reuters szerint ez alatt az időszak alatt nagyságrendileg 480 milliárd dollárnyi piaci tőke olvadt el.

A zuhanás mérete és üteme

A visszaesés megtörte a két éve tartó emelkedő trendet, amelyet gazdasági ösztönzők és az AI-ipar iránti lelkesedés táplált. A szélesebb körű CSI 300 index is mintegy 20 százalékkal került a júniusi maximuma alá. Összehasonlításképp: az amerikai Nasdaq index rekordmagasságához képest a Reuters adatai szerint három héttel korábban körülbelül 6 százalékos korrekciót mutatott – jóval szerényebb mértékben, mint a kínai AI-szektor.

Az index október 26-án 1315,50 ponton zárt, napi 2,23 százalékos eséssel. A piaci szereplők nem egyetlen eseményt neveztek meg kiváltó okként; inkább egyszerre érzékelhetővé vált a túlértékeltség, az adóterhek, valamint az Egyesült Államok kínai adatközponti berendezések betiltására utaló lépései miatti aggodalom.

Mi tartotta fenn a lufit – és mi szúrta ki?

A Goldman Sachs adatai szerint az AI-hoz köthető részvények a kínai és hongkongi piacok összesített tőkeértékének 42, kereskedési forgalmának pedig 57 százalékát adták. A piacot nagyrészt kisbefektetők uralják, akik korábban szinte minden AI-ígéretet megjutalmaztak.

A STAR50 index árfolyam-nyereség aránya a csúcson közel 250-szeres volt, most is körülbelül 100-szoros – szemben a Nasdaq 100 mintegy 30-szoros mutatójával. A pekingi Dong Baozhen alapkezelő így fogalmazott: „A tőzsde spekulatív, őrült bikapiacba fordult. Most pedig a buborék kipukkadt.”

• Unitree (robotika): a tőzsdei bevezetés óta megfeleződött; a kibocsátást a kiskereskedők 8000-szeres túljegyzéssel vették le.
• CXMT (memóriagyártás): egy hónap alatt több mint negyedét veszítette.
• MetaX és Moore Threads (chipek): júliustól szintén felezték az értéküket, miután tavaly 700, illetve 400 százalékkal ugrottak a debütálás napján.
• Zhongji Innolight és Eoptolink (optikai modulok): június–júliusi csúcsukhoz képest nagyjából 60 százalékkal estek, részben az amerikai adatközponti beszállítás korlátozásának veszélye miatt.

IPO-k, bizalom és globális hatás

A hongkongi Lotus Asset Management Hong Hao vezetője szerint a zuhanás sok tech-vállalat tőzsdére lépését is megakaszthatja. A kormányzati támogatásra építő befektetők egy része most védelmi eszközök felé fordul, ami tovább gyengítheti a tőkebevonást.

Nem minden elemző lát véget a visszaesésnek: egyes befektetési házak már vételi lehetőségeket keresnek, a Goldman Sachs pedig október elején frissített ajánlólistáján továbbra is szerepeltet néhány érintett céget. A piac azonban óvatos: a STAR50 még mindig magas értékeltségen forog, ezért a korrekció folytatódhat.

Mit jelent ez a magyar tech-közösségnek?

Magyarországon közvetlenül kevés befektető érintett a STAR50-ben, de a események jelzésértékűek. Az AI-láz globális jelenség: ha egy piac, ahol az AI-papírok a forgalom több mint felét adták, ilyen gyorsan visszafordul, az figyelmeztetés mindenki számára, aki csak a narratívára építkezik. A kínai chip- és optikai beszállítók zuhanása rámutat a geopolitikai kockázatokra is – az adatközponti hardver exportkorlátozásai közvetve érinthetik az európai felhő- és AI-infrastruktúrát is.

A kínai eset nem bizonyítja, hogy globálisan vége az AI-nak – a technológia továbbra is növekszik. Azt viszont világosan mutatja, mennyire gyorsan fordulhat a hangulat, ha az árak messze előre szaladnak a valós bevételek elé.

Források: PCWPlus.hu, Reuters – The Straits Times