Magyar cégek tízede használ AI-t – a dolgozók félelme is lassíthatja a bevezetést

Magyarországon a mesterséges intelligencia vállalati bevezetése lassabb tempóban halad, mint az Európai Unió átlagában. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató hazai cégek 10,4%-a használ legalább egy AI-technológiát, szemben az uniós 19,95 százalékos átlaggal. A különbség nem csupán statisztikai: sok vezető ugyan kísérletezik chatbotokkal, a valódi folyamatautomatizációhoz azonban rendezett adatok, integrált rendszerek és a munkatársak bevonása kell.

Alig minden tizedik cég használ AI-t

Az Eurostat felmérése az EU-tagállamokban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások körében méri az AI-használatot. A magyar 10,4 százalék jóval elmarad a dán (42,03%) vagy a finn (37,82%) mutatóktól, és közel fele az uniós átlagnak. A hazai adatok más felmérésekkel is összhangban vannak: a GVI 2024-es vizsgálata 350, legalább húsz főt foglalkoztató cégvezetője alapján 12 százalékos aktív használatot, 22 százalékos tervezett bevezetést talált.

A GKI 2025-ös, 390 vállalatot érintő felmérése szerint a cégek 32%-a használ mesterséges intelligencián alapuló szoftvert – a szolgáltató szektorban ez az arány 53 százalék. A különböző mérőszámok (hivatalos EU-statisztika, vezetői kérdőív, szélesebb definíció) eltérő eredményt adhatnak, de a kép egységes: Magyarországon az AI még nem mindennapi eszköz a vállalati működésben.

A ChatGPT nem vállalati automatizáció

Sok cégvezető első lépésként a ChatGPT-hez hasonló chatbotokat próbál ki, és gyors eredményt vár. A veszprémi Nexly társalapítója, Pál Benedek az Mfor.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta: ezek az eszközök „nagyon okos új kollégák”, de a sima chatablak nem ismeri a cég belső folyamatait, ezért önmagukban nem jelentenek automatizációt.

Valódi vállalati AI-megoldáshoz az ügyfél- és folyamatadatokhoz kell hozzáférés, egyértelmű szabályok és megfelelő adatbiztonság. Sok magyar vállalkozásnál az adatok szétszórtan élnek táblázatokban, a programok nem kapcsolódnak egymáshoz, a napi munka menete pedig gyakran csak néhány tapasztalt munkatárs fejében. Ilyen környezetben nehéz rendszert kötni a folyamatokra – a Nexly szerint több mint 150 hazai cégnél végzett felmérésük során gyakran már a folyamatok feltérképezésekor kiderül, hogy előbb az alapvető digitalizáció hiányosságait kellene orvosolni.

Dolgozói félelem és szervezeti ellenállás

Az AI-bevezetés egyik érzékeny pontja a munkavállalók hozzáállása. Egyes dolgozók attól tarthatnak, hogy az automatizáció idővel feleslegessé teszi a munkájukat; a szakértői tapasztalat szerint ez már a tervezés előtt is gondot okozhat, ha a munkatársak visszatartanak információkat vagy nem működnek együtt a folyamatok feltérképezésében.

A Deloitte 2025-ös, 109 magyar szervezetet megkérdező Magyar AI Körkép kutatása szerint az AI integrációját a szervezeten belüli ellenállás 15 százalékban akadályozza. A GKI 2025-ös, ezer főt reprezentatívan megkérdező munkavállalói felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy a munkahelyi tiltások vagy az ellenálló szervezeti kultúra csak a válaszadók 5–7 százalékánál jelent akadályt – a leggyakoribb okok között inkább a technikai tudás hiánya (29%) és az áll, hogy nem látják, miben segítene az AI (30%).

Pál Benedek szerint a jól bevezetett automatizáció nem feltétlenül létszámcsökkentéshez, hanem nagyobb forgalom kiszolgálásához vezethet ugyanannyi emberrel. „Az AI páncél, nem robot” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a repetitív adminisztrációt leveszik a vállukról, nem helyettesítik a munkatársakat.

Mi segíthet a gyakorlatban?

Az Eurostat adatai szerint azok a cégek, amelyek fontolgatták az AI bevezetését, de végül nem tettek lépést, leggyakrabban a releváns szakértelem hiányát (70,89%) és a jogi következmények bizonytalanságát (52,52%) említik. A Deloitte felmérése szerint a cégek közel fele már indított valamilyen AI-képzést, de 21 százalékuk még egyáltalán nem foglalkozott az AI-tudatosság megteremtésével – pedig az EU AI Act alapján 2025. február 2-tól hatályos az AI-jártasság kiépítésének kötelezettsége.

A szakértők szerint a sikeres bevezetés kulcsa, hogy a munkavállalókat már a tervezés első pillanatában bevonják: megkérdezzék, mely feladatok időrablók vagy ismétlődők, és ne csak a vezetői elképzelés alapján tervezzenek rendszert. A magyar vállalkozások számára az első lépés gyakran hétköznapi: pontosan fel kell térképezni, hogyan zajlik a munka ma, és csak utána dönteni, hol érdemes mesterséges intelligenciát alkalmazni.