Mesterséges intelligencia
Közel minden magyar diák használ már AI-t tanuláshoz – de ritkán ellenőrzi a válaszokat
A Jójegy 2700 diákkal készült felmérése szerint a magyar 10–20 évesek 95 százaléka már használt mesterséges intelligenciát iskolai célra, ám a válaszokat kevesebb mint fele ellenőrzi rendszeresen.
3 perc olvasás

A magyar edtech startup, a Jójegy 2026. október 23. és november 1. között online kérdőíves felmérést végzett 2724 nappali tagozatos, 10 és 20 év közötti diákkal az ország általános és középiskoláiban. Az adatok egyértelmű képet adnak: a mesterséges intelligencia mára tömegesen jelen van a közoktatás mindennapjaiban, de a kritikus ellenőrzés és az iskolai szabályozás elmarad.
Szinte mindenki használ, a fele naponta
A válaszadók 95,1 százaléka használt már valamilyen AI-eszközt tanuláshoz vagy iskolai feladathoz. A résztvevők közel fele (48,5 százalék) hetente többször, sőt naponta fordul a technológiához. A leggyakoribb cél a nehezen érthető tananyag elmagyaráztatása (72,6 százalék) és az összefoglalók, vázlatok készítése (55,4 százalék).
De nem áll meg a felhasználás a megértésnél: a házi feladat megíratását 53,6 százalék, a beadandót 34,6 százalék jelölte meg használati célként. Összességében a diákok 62,3 százaléka legalább egy feladattípust kiszervez az AI-nak.
A fiatalabbak gyakrabban bíznak vakon
A korcsoportonkénti bontás különösen riasztó képet mutat. A 10–12 évesek 73,3 százaléka már AI-eszközzel íratja a házi feladatát vagy beadandóját, miközben csupán 34,8 százalékuk ellenőrzi rendszeresen a kapott válaszokat. A 19–20 éveseknél a megíratás aránya 50,9, az ellenőrzésé 54,7 százalék.
A diákok 25,5 százaléka akkor is felhasználja az AI válaszát, ha nem érti azt – a legfiatalabb korosztályban ez az arány 34,5 százalék. Mindeközben a kutatás szerint majdnem mindenkit ért már hibás vagy félrevezető válasz, ennek ellenére az ellenőrzés rutinját csak 41,9 százalék tartja be.
„A legnagyobb kockázatot nem maga az AI-használat jelenti, hanem a feladatok kritika nélküli kiszervezése és az ellenőrzés hiánya.” – Mester Márk, a Jójegy társalapítója
ChatGPT ural, iskolai szabályok hiányoznak
Az AI-eszközök között a ChatGPT dominál: a használók 88,1 százaléka fordul hozzá, a Gemini 58,8 százalékot ér el. A kifejezetten tanulásra szánt alkalmazásokat mindössze minden negyedik diák (24,7 százalék) veszi igénybe. A leggyakrabban segítséget kérő tantárgyak a matematika (58,9 százalék) és a történelem (52,4 százalék).
A szabályozás terén is hiányok mutatkoznak: a diákok 64,8 százaléka szerint nincsenek iskolai AI-előírások, vagy nem tud róluk. Az intézményi szabályokat mindössze 23,4 százalék ismeri. Ahol azonban léteznek és ismertek a korlátozások, ott a diákok ritkábban szervezik ki a feladatokat, és gyakrabban ellenőrzik a válaszokat.
Négy típus, egy közös kihívás
A kutatás négy elkülönülő használói csoportot azonosított: a tudatos tanulókat (29,9 százalék), a kényelmi kiszervezőket (25,1 százalék), az alkalmi használókat (24,5 százalék) és a lelkes mindenhasználókat (20,5 százalék).
A hazai kép különösen releváns az oktatáspolitika aktuális fordulatai mellett. A kormány 2026 második félévétől kötelező MI-oktatást vezet be a szakképző intézmények kilencedikesében, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig hangsúlyozta, hogy a diákoknak kritikusan kell értékelniük az AI által szolgáltatott adatokat. A Jójegy-felmérés adatai azt sugallják: a technológia már ott van az osztálytermekben – az iskolai keretek és az ellenőrzés gyakorlata azonban lemarad.
Forrás: Pénzcentrum
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



