Mesterséges intelligencia
Trump adóval sújtaná a külföldön épülő AI-adatközpontokat, Huang visszatérését sürgeti
Donald Trump pénteki fehér házi sajtótájékoztatóján fenyegetéssel élt: az Egyesült Államokon kívül adatközpontot építő amerikai techcégeket „irdatlan” adóval sújtaná, miközben Jensen Huang visszafoglalkoztatását kérte az Nvidia vezetésétől.
3 perc olvasás

Adó a külföldön épülő létesítményekre
Donald Trump november 20-án, az ázsiai útjáról hazatérve tartott sajtótájékoztatót a Fehér Házban. Az Egyesült Államok vezetője kijelentette: nem engedi, hogy amerikai vállalatok külföldön építsenek adatközpontokat, mert „Kína elviszi mindegyiket”. Aki ennek ellenére megteszi, annak – saját szavai szerint – „irdatlan” adót kell fizetnie.
A gyakorlati részletekről nem szólt. Trump maga is elismerte, hogy a saját kormányzati embereit először értesítette erről: „Még a saját embereimnek sem mondtam el, de most már itt vannak.” A BBC és más nemzetközi források szerint tehát egyelőre ígéretről van szó, kidolgozott jogszabályról még nem.
Kik érintettek, és miért fontos?
Az adatközpontok az AI-modellek betanításához és futtatásához kellenek: hatalmas számítási kapacitást, energiát és hűtést igényelnek. A nagy amerikai techcégek – többek között a Meta, a Google, a Microsoft, az Amazon és az Oracle – régóta építenek ilyen létesítményeket az Egyesült Államokon kívül is.
- A Google 13 milliárd eurót fektetett finn AI-infrastruktúrába; Trump kifejezetten a finn beruházást említette.
- A Meta Kanadában épít, az Anthropic pedig Új-Skóciában tervez hasonló létesítményt.
- A külföldi elhelyezés gyakran olcsóbb energia vagy kevesebb helyi ellenállás miatt vonzó a cégeknek.
Trump egyben hangsúlyozta, hogy minél több adatközpontot szeretne az USA-ban. Ez összefügg a november eleji félidős választásokkal is: sok amerikai szavazó a zaj, az energiaigény és a környezeti hatások miatt ellenezte a hazai építkezéseket.
Chipexport és a kínai verseny
A külföldi adatközpont-fenyegetés egy olyan héten hangzott el, amikor Washington tovább szigorította a fejlett chipok exportját. Hétfőn bejelentették: a vásárlóknak engedély kell, hogy a hatóságok ellenőrizhessék, a chipek végül nem kerülnek-e Kínába. A délkelet-ázsiai országok, amelyek nagy összegeket fektettek adatközpont-fejlesztésbe, különösen érintettek lehetnek.
Trump azt is mondta, az Egyesült Államok csak régebbi gyártású chipek eladását helyesli Kínának, és Pekinggel megállapodáson dolgoznak – részletek nélkül.
Huang és az Nvidia: második esély?
A sajtótájékoztató másik tech-témája Jensen Huang volt. Az Nvidia alapítója és volt vezérigazgatója a múlt héten mondott le, miután több kapcsolata is napvilágra került, köztük olyan is, amelyet az amerikai hírszerzők kínai kémkedéssel gyanúsítanak.
„Örülnék, ha második esélyt kapna. Mi a második esély országa vagyunk.”
Trump Huangot „briliáns embernek” nevezte, aki szerinte „10 évvel előrébb tartotta” az USA-t a chipversenyben. Azt állította, Hszi Csin-ping kínai elnök is dicsérte Huangot a sencseni találkozón. Az Nvidia igazgatótanáca azonban egyhangúlag elfogadta a lemondását, és nem tervezi visszahelyezni – ezt Harvey Jones társelnök a legutóbbi eredménybeszámolón is megerősítette.
Mi jelent ez a gyakorlatban?
A magyar felhasználók és vállalkozások többségét közvetlenül nem érinti a döntés, de a globális AI-infraképítés, a felhőszolgáltatások árazása és a chipkínálat szempontjából fontos jelzés. Ha Washington tényleg megadóztatja a külföldi beruházásokat, a techóriások költségei nőhetnek, miközben az Egyesült Államokban továbbra is éles a vita a hazai adatközpontok elfogadhatóságáról.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



