Kripto és fintech
Jó pénzből rossz: a brazil jegybank keményen értékeli a stabilcoinos nemzetközi utalásokat
Gerson Romantini, a brazil jegybank devizaügyekért felelős vezetője szerint egyes stabilcoinos külföldi átutalások pénzmosási aggályt vethetnek fel, még ha az összeg eredetileg jogszerű forrásból származik is. A hatóság két modellt különít el: az egyik megengedett, a másik tiltott.
4 perc olvasás

A brazil központi bank (BCB) egyik magas rangú tisztviselője nyilvánosságra került, zárt körű iparági fórumon hangot adott annak, hogy a stabilcoinokra épülő nemzetközi pénzmozgások bizonyos formái akkor is pénzmosási problémát vethetnek fel, ha maga az összeg tiszta eredetű. A figyelmeztetés nem általános tiltást jelent a digitális eszközökre, hanem konkrét szolgáltatási konstrukciókat céloz – ugyanakkor jelzi, hogy Latin-Amerika legnagyobb gazdaságában a fintech szektor további szigorításokkal számolhat.
„A jó pénz rosszá válhat”
Gerson Romantini, a jegybank devizaügyekért felelős osztályának vezetője november 13-án az Exchange Informática zárt rendezvényén beszélt a stabilcoinok szabályozói kockázatairól. A résztvevőknek elmondta: nem minden stabilcoin-használat problémás, de bizonyos átutalási felépítésnél a jogos eredetű pénz is „rossz pénzzé” válhat a tranzakció menete miatt.
„Aki jó pénzzel lép be a stabilcoinpiacra, tudja, hogy a pénze rossz pénzzé vált – nem azért, mert rossz helyről jött, hanem mert így halad át, és ettől kezdve pénzmosást is jelenthet.”
Romantini a Livecoins brazil kripto-sajtó szerinti közlése szerint így fogalmazott. A jegybanki megközelítés tehát nem a forrás jogellenességére, hanem a szolgáltatás szerkezetére helyezi a hangsúlyt – különösen a határokon átnyúló, informális pénzküldési gyakorlatok digitális változatára, amelyet Brazíliában a hagyományos „dólar cabo” rendszer utódjának is neveznek.
Két „stabilcoin-szendvics”, két megítélés
Az iparágban gyakran emlegetett „stabilcoin-szendvics” modell lényege: a küldő oldalon hagyományos deviza, a köztes szakaszban dollárhoz vagy euróhoz kötött stabilcoin, a fogadó oldalon ismét fiat. Romantini szerint a jegybank két ilyen konstrukciót vizsgált meg, és az egyik megengedett, a másik nem.
- Megengedett: a szabályozott intézmény hagyományos devizaügyletet nyújt, a stabilcoin csak technikai infrastruktúra – például a SWIFT-hez hasonló elszámolási csatorna helyett. Az ügyfél devizaszolgáltatást vásárol, nem közvetlenül stabilcoint.
- Tiltott: az intézmény stabilcoint ad el az ügyfélnek, aki így szerez tulajdonjogot az eszközön, majd külföldön fiatra váltja. Ha a cél lényegében brazil reál dollárra cserélése, a szolgáltató nem kínálhat ilyen összerakott terméket.
Romantini hangsúlyozta: ha valaki önállóan vesz igénybe devizaszolgáltatást, majd később más célra használja a pénzét, az önmagában nem terhel automatikusan a szolgáltatót.
Már hatályban lévő szabályok
A novemberi fórum nem új tiltást jelentett be, hanem magyarázta a már érvényben lévő keretet. A BCB 561/2026-os határozata 2026. október 1-jén lépett hatályba: az elektronikus devizaügyleti (eFX) szolgáltatók és külföldi partnereik közötti elszámolást hagyományos devizaügylettel vagy nem rezidensek brazil reálban vezetett számláján kell teljesíteni – virtuális eszköz használata tiltott ezen a ponton. A szabály nem tiltja általánosan a stabilcoin vásárlást, tárolást vagy az eFX rendszeren kívüli kriptoátutalásokat.
A háttérben a 2025–2026 között kiadott 519–521-es határozatok is állnak, amelyek a fiathez kötött stabilcoin-tranzakciókat devizaügyletként minősítik, és rájuk is kiterjesztik a pénzmosás elleni (AML) kötelezettségeket. Október 1-től a legalább 10 ezer dollár értékű, saját kezelésű kriptotárcákból indított átutalásokat a pénzügyi hírszerző hatóságnak (Coaf) is be kell jelenteni.
A licencelési rendszer szintén szigorodott: a virtuális eszköz-szolgáltatókra 10,8–37,2 millió brazil reál közötti minimumtőke-követelmény vonatkozik, és több cég – köztük az argentin Lemon – visszavonult a piacról. Az engedélyezési folyamatban eddig jóval kevesebb szereplő jelent meg, mint az iparág várta.
További lépések – és mit jelent ez innen?
Brazíliában az a beszéd is felmerült, hogy november 19-re tervezett egyeztetésen egyes stabilcoinos szolgáltatásokat kizárólag bankok nyújthatnának. A jegybank a Livecoins megkeresésére nem erősítette meg ezt, így egyelőre iparági spekulációról van szó. Ugyanígy nemzetközi szinten is vitatott maradt a jegybank által javasolt, 3,5%-os határátlépési adó a stabilcoinos külföldi tranzakciókra – implementációja elhalasztva.
Magyarországon közvetlen hatása nincs, de a brazil példa jól mutatja, merre tart a nagyobb piacok stabilcoin-szabályozása: nem az eszköz mint olyan tilalma a cél, hanem az, hogy ki birtokolja a digitális értéket, milyen szerződést köt az ügyfél, és hogyan történik a nemzetközi elszámolás. A határokon átnyúló fizetést kínáló fintech- és kriptovállalkozásoknak ezért egyre fontosabb a szolgáltatás pontos jogi felépítése – különösen, ha latin-amerikai vagy EU-s piacokra is kiterjesztenék tevékenységüket.
Források: ProfitLine.hu, Livecoins, CryptoBriefing
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



