Huang: a neofelhő-kereslet rekordmagas, a forgótőke azonban visszafogja az AI-infrastruktúra növekedését

Jensen Huang, az Nvidia alapító-elnöke és vezérigazgatója október 22-én, csütörtökön a berlini GTC konferencia margóján adott interjút a CNBC-nek. A beszélgetés középpontjában azok a cégek álltak, amelyek kifejezetten mesterséges intelligencia-számítási kapacitást bérelnek vagy értékesítenek – a szakma neofelhőknek (neo clouds) nevezi őket. Huang üzenete egyszerre optimista és óvatos: a kereslet példátlan, a finanszírozás viszont még nem követi le a tempót.

Rekordkereslet, de hiányzó forgótőke

A chipgyártó vezére szerint a neofelhők technológiai képességei „rendkívüliek”, a piaci igény pedig az AI szinte minden szegmensében erős. Ugyanakkor a növekedés üzemanyaga – a forgótőke – továbbra is szűk keresztmetszet.

„Ha a fundamentumokat nézzük, a neofelhők iránti kereslet minden képzeletet felülmúl” – mondta Huang a CNBC-nek.

A vezérigazgató kifejtette: az AI iránt olyan széles körű a kereslet, hogy a tőke iránti igény jóval meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a feszültség idővel enyhülni fog: „A tőke iránti kereslet sokkal nagyobb, mint a tőke elérhetősége. Ez meg fog oldódni.”

A CNBC korábbi riportjai is erre a szűk keresztmetszetre mutattak: az AI-infrastruktúra építése rendkívül drága vállalkozás. Huang a berlini GTC-n említette, hogy egy gigawattos AI-kapacitás kiépítése nagyságrendileg 50 milliárd dollárba kerülhet – ez segít megérteni, miért nem elegendő a piac jelenlegi finanszírozási tempója a kereslethez képest.

Európa: energia és saját infrastruktúra

Huang külön figyelmeztetett arra, hogy Európában az energia a legégetőbb korlát. A magas villamosenergia-árak és a korlátozott kapacitások miatt kulcsfontosságú, hogy olyan szereplők, mint a Nebius vagy a Mistral, hozzájussanak a megfelelő energiaforrásokhoz.

Az Nvidia vezére szerint befektetések hozhatók a kontinensre, de ehhez előbb saját infrastruktúrát kell felépíteni. Ha az európai neofelhők stabil alapot teremtenek, arra ráépülhet az AI-ökoszisztéma, és elindulhat a „flywheel”, vagyis az önfenntartó növekedés motorja – mondta Huang. Kiegészítésként jelezte: „Egész Európában sokkal több neofelhőre lesz szükség.”

Magyar vállalkozások szempontjából ez azt jelenti, hogy a felhőalapú AI-szolgáltatások európai árazása és elérhetősége továbbra is erősen függ attól, mennyire sikerül helyi számítási kapacitást és olcsóbb energiát biztosítani – nem csupán amerikai vagy ázsiai adatközpontokra támaszkodni.

A tőzsde mást lát: neofelhős részvények esése

Huang optimista hangvétele ellenére a befektetők egyre óvatosabbak. A CNBC szerint a neofelhős részvényeket az elmúnt időszakban eladási hullám sújtotta, mert sokan aggódnak az AI-infrastruktúrára költött hatalmas összegek lassú megtérülése miatt.

Külön figyelmet kapott a CoreWeave, amelynek adatközpont-fejlesztéseit magas eladósodottság kíséri. Október 22-én, a tőzsdenyitás előtti kereskedésben a Nebius 3,6, a CoreWeave 4, az Iren és az Applied Digital pedig közel 4 százalékos mínuszban volt – a CNBC adatai szerint.

A két irány – erős alapkereslet a vezérigazgató szerint, gyengülő bizalom a tőkepiacon – jól mutatja, hogy az AI-infrastruktúra most nem technológiai, hanem finanszírozási és energetikai kérdésben dől el.

Tízmilliárd dolláros európai befektetési csomag

Huang októberben európai körútra indult, amelynek részeként az Nvidia közel 10 milliárd dolláros regionális befektetési csomagot jelentett be: egyetemekre, kutatóintézetekre és vállalatokra egyaránt kiterjedően. A cég saját blogján is hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben már ennyit fektetett Európába, és a körút során 14 startupba szállt be.

Londonban az Nvidia öt brit startupban szerzett összesen egymilliárd dollárt meghaladó értékű részesedést, emellett több francia és német vállalkozásba is befektetett. Huang a CNBC-nek így foglalta össze a célkitűzést:

„Megpróbáljuk beindítani az AI-gazdaságot Európában. Európa hatalmas technológiai tudással, ipari tapasztalattal és kiváló kutatói háttérrel rendelkezik.”

Az Nvidia tehát egyszerre értékesíti a chipeket, tőkét oszt az ökoszisztémában, és politikai-gazdasági szinten is az európai AI-függetlenség narratíváját erősíti. A neofelhők számára a kérdés az, hogy a rekordkeresletből valóban bevétel és fenntartható növekedés lesz-e – vagy a tőke- és energiahiány tovább nyomja a részvényeket.