Mesterséges intelligencia
GKI: egyre több magyar cég számít munkaerő-csökkentésre az AI bevezetése után
A GKI 2026-os felmérése szerint a mesterséges intelligenciát használó vállalatok közel harmada számít munkaerő-kiváltásra, miközben a többség elsősorban a hatékonyságnövelésben látja a technológia értékét.
3 perc olvasás

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026-os, mesterséges intelligenciára fókuszáló vállalati felmérésének záró elemzése azt vizsgálja, milyen gazdasági hatásokat várnak a hazai cégek az AI bevezetésétől, mennyire látják bevonhatónak a technológiát a mindennapi feladatokba, és terveznek-e további alkalmazásokat. Az eredmények egyértelmű üzenetet hordoznak: a munkaerő csökkentése egyre több vezető számításában szerepel, de nem ez a fő motiváció.
Hatékonyság az első, a létszámcsökkentés mögötte
Az AI-t már alkalmazó vállalatok körében továbbra is a munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulása a legdominánsabb várakozás: a válaszadók 94%-a számít erre. A költségek csökkenését 57% várja (2025-ben 44% volt ez az arány), az árbevétel növekedését pedig 31% (korábban 26%).
A munkaerő kiváltása ennél jóval kisebb, de egyre nagyobb súllyal jelenik meg a vezetői gondolkodásban: az AI-használók 29%-a számít rá, szemben a 2025-ös 21%-kal. A teljes vállalati mintára vetítve ez az arány 16%, ami szintén jelentős emelkedés a tavalyi 7%-hoz képest.
A kereskedelemben és az építőiparban erősödnek a várakozások
Ágazatonként eltérő a kép. A kereskedelemben a legmarkánsabb a változás: a munkaerő kiváltását várók aránya 14%-ról 39%-ra ugrott, az alvállalkozók kiváltására számítóké 35%-ra emelkedett, az árbevétel-növekedést pedig 48% prognosztizálja.
Az iparban elsősorban a költségcsökkentés iránti remények erősödtek (47%-ról 58%-ra). Az építőiparban pedig feltűnő fordulat történt: a munkaerő kiváltására számító vállalatok aránya nulláról 25%-ra nőtt – olyan ágazatban, ahol 2025-ben még egyetlen cég sem vallott ilyen várakozást.
A GKI korábbi, november elején közzétett elemzése szerint az AI-használat maga is gyorsan terjed: egy év alatt 21 százalékponttal nőtt az alkalmazók aránya, az iparban 29%-ról 57%-ra, az építőiparban pedig 19%-ról 52%-ra.
Kevesebb pesszimista, de a bevonhatóság továbbra is korlátozott
Azt, hogy a vállalati feladatok mekkora részébe lehet bevonni a mesterséges intelligenciát, egy −100 és +100 közötti egyenlegindex méri. Ez 2026-ban −30 pontot ért el, ami 22 pontos javulást jelent a 2025-ös −52-hez képest, ám az érték továbbra is negatív tartományban maradt.
A javulás hátterében nem az optimisták arányának növekedése áll, hanem a korábban nagyon alacsony bevonhatóságot jelző válaszok csökkenése: ez az arány 71%-ról 58%-ra mérséklődött. Az iparban az egyenlegindex −67-ről −33-ra, az építőiparban −65-ről −26-ra emelkedett – összhangban azzal, hogy ezekben az ágazatokban rohamtempóban terjed az AI.
Tovább bővítik a használatot
A technológiát már alkalmazó cégek 82%-a tervezi további AI-alapú megoldások bevezetését. A közép- és nagyvállalatoknál ez az arány 93%, a kereskedelemben 87% – itt a legnagyobb a nyitottság a bővítésre. A nagyobb vállalatok egyúttal több gazdasági hatást is várnak, köztük a munkaerő kiváltását és az árbevétel növekedését.
A kutatás adatai nem azt sugallják, hogy a magyar munkaerőpiac azonnal összeomlana: a munkaerő-letesítés továbbra is kisebb súlyú várakozás, mint a hatékonyságnövelés. Ugyanakkor a tendencia egyértelmű – különösen a kereskedelemben és az építőiparban –, hogy egyre több vezető számol azzal, hogy az AI nemcsak gyorsítja a munkát, hanem csökkenti is a szükséges létszámot. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy a technológiai nyitottság és az AI-készségek hamarosan nem luxus, hanem elvárás lehetnek.
Források: GKI Research, GKI Research
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



