Közösségi média
Bloomscrolling: így állíthatjuk a saját javunkra a közösségi média algoritmusait
A doomscrolling után új trend érkezett: a bloomscrolling arra ösztönöz, hogy tudatosan pozitív tartalmakra hangoljuk a feedünket. A szakértők szerint ez nem csodaszer, de visszaadhatja az irányítást.
3 perc olvasás

A közösségi médiában évek óta dominál a doomscrolling: a végtelenül görgetett, negatív hírek, viták és pánikkeltő tartalmak passzív fogyasztása. Az elmúlt hónapokban egy új fogalom kapott láthatóságot: a bloomscrolling, amely épp ennek az ellenkezőjét jelenti — tudatosan olyan tartalmakat követünk és nézünk, amelyek inspirálnak, tanítanak vagy megnyugtatnak.
A passzív görgetés helyett szándékos választás
A bloomscrolling lényege, hogy az algoritmus nem mi helyettünk, hanem velünk együtt döntsön arról, mit látunk. A felhasználók némítják, tiltják vagy lekövetik azokat a fiókokat, amelyek feszültséget keltenek, és helyettük hobbihoz, művészethez, természethez vagy közösségi sikerekhez kapcsolódó tartalmakat keresnek. Az ötlet nem az, hogy a nehéz valóságot figyelmen kívül hagyjuk, hanem hogy a médiadiétánk egyensúlyba kerüljön.
A BetterHelp licencelt terapeutája, Sreela Roy-Greene szerint a bloomscrolling nem arról szól, hogy kötelezően pozitívnak érezzük magunkat: „hasonlóan ahhoz, ahogy az étrendünkben is egyensúlyt tartunk, a médiadiétánkban is hasznos lehet” — mondta a Fast Company-nak. A cél, hogy az internet fogyasztása tájékozott és kapcsolódó érzetet adjon, ne kimerültséget.
Miért nehéz abbahagyni a doomscrollingot?
Az agy természetesen jobban figyel a fenyegetésekre, mint a pozitív információkra — ez segített túlélni a múltban, de online negatív visszacsatolási hurkot hoz létre. Az algoritmusok ezt erősítik: a végtelen görgetés és az új értesítések dopaminra éhező szokássá formálhatják a böngészést.
A Pew Research Center 2024-es adatai szerint a tizenévesek közel fele folyamatosan online van, és 72 százalékuk néha vagy gyakran azonnal ellenőrzi az értesítéseit ébredés után. A 2026-os szisztematikus áttekintés 17 empirikus tanulmány alapján állapítja meg: a doomscrolling szorosan összefügg a szorongással, depresszióval és stresszel, és a szokásos, kényszerű viselkedésként jellemezik.
Mit mutat a kutatás?
A tudomány még korai szakaszban van, de az első eredmények ígéretesek. Egy 2026-os, 230 résztvevős australiai vizsgálat 7 nap alatt megmutatta: az Instagramon és TikTokon szándékosan pozitív, természethez kapcsolódó vagy megjelenés-orientált tartalmakat eltávolító beavatkozások csökkentették az önobjektiválást. Egy másik kutatás szerint a rövid, pozitív empátiára irányított böngészés közel negyed szórásnyi javulást hozott a jólétben az Instagram-használat során.
Ugyanakkor a doomscrolling-áttekintés figyelmeztet: a „kindness-scrolling” típusú beavatkozások eddig csak rövid távú hangulatjavulást mutattak. A Stanford Lifestyle Medicine szerint a napi két óránál több, munkán kívüli képernyőidő 18–25 éves felnőtteknél összefüggésbe hozható az agykéreg elvékonyodásával — ez azonban összefüggés, nem bizonyított ok-okozati összefüggés.
Gyakorlati lépések magyar felhasználóknak
Roy-Greene szerint a bloomscrolling nem helyettesíti az alvást, a mozgást vagy a valódi kapcsolatokat — „egy mód arra, hogy az online töltött idő nekünk dolgozzon”. A megvalósítás lépései:
- görgetés után álljunk meg, és érzékeljük: nyugodtabbak vagyunk-e, vagy kimerültebbek;
- kövessünk inspiráló, tanulságos vagy humoros fiókokat, a negatív hatásúakat pedig némítsuk vagy kövessük le;
- reggel és este különösen figyeljünk arra, mit nézünk;
- ha valami inspirál, vigyük át offline-ba: küldjük el egy barátnak, próbáljuk ki a receptet, menjünk ki.
A bloomscrolling tehát nem alkalmazás, hanem viselkedés: az algoritmusok ma is megtanulhatók, és a magyar Instagram-, TikTok- és Facebook-felhasználók számára azonnal elérhető eszközökön — némítás, tiltás, követés — keresztül érhető el. Ha unalomból görgetünk, az jelzés: tegyük le a telefont. Egy kedvesebb feed jó kezdet lehet, de önmagában nem old meg mindent.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Források
Index: Íme az új trend, ami lassíthat a közösségi média agykárosító folyamatain
USA Today: Meet 'bloomscrolling': Can changing your algorithm improve your mood?
Fast Company: Therapists on new doomscrolling antidote—it's not bricking your phone
Stanford Lifestyle Medicine: What Excessive Screen Time Does to the Adult Brain



