Mesterséges intelligencia
Az RTL volt műsorvezetője csomagfutár lett: szerinte az MI vette el a reklámmunkáit
Lukács Miki, az RTL Reggeli egykori házigazdája október óta csomagkézbesítőként dolgozik. Szerinte a mesterséges intelligencia miatt drasztikusan megcsappantak a reklám- és médiafelkérések; 2027 elején viszont visszatérne a szakmába.
3 perc olvasás

Lukács Miki öt éve hagyta ott az RTL-t, de az elmúlt években jó eséllyel hallották a hangját reklámokban és rádióműsorokban. Mostanra azonban a csomagküldő ágazatban talál magára új lehetőséget: október elején kezdett egy barátja postai alvállalkozó cégénél, hetente néhány napon kézbesít.
Kétkezi munka, amikor elfogynak a felkérések
A volt műsorvezető a Pénzcentrum és más lapok által idézett nyilatkozatában hangsúlyozta: nem derogál neki a civil foglalkozás. Fiatal korában már árult újságot és dolgozott pohárszedőként is, a mostani munkát pedig szociológiai élményként élheti meg.
Ugyanakkor elismerte, hogy a mellékkereset fontos számára. Kisfia, Máté születése óta szándékosan lassított, de a kevesebb tévés és rádiós megbízás mellett a rugalmas futárállás kiegészítésként működik. Élvezi, hogy az ünnepi csomagszezonban is dolgozhat, miközben a családjával tölt több időt.
„Az MI elveszi a munkánkat”
Lukács Miki szerint a megbízásainak visszaesésében közvetlenül benne van a mesterséges intelligencia térnyerése. Az elmúlt időszakban főleg reklámfelvételek narrátora volt, ezek a felkérések pedig markánsan csökkentek.
„Sajnos a mesterséges intelligencia szép lassan elveszi a munkánkat. Egyre kevesebb ilyen felkérést kapok, mert az AI már olyan kész terméket képes létrehozni, amihez előtte színész és stúdió kellett.”
A Blikknek adott interjúját több sajtóorgánum is közölte. Lukács Miki becslése szerint két éven belül a generatív hangtechnológia a szinkronszakmát is komolyan érintheti. Ezt a várakozást nemcsak ő fogalmazta meg: a hazai szakmában korábban is felmerült, hogy külföldi stúdiók AI-alapú hangklónozással olcsóbban lokalizálnak tartalmakat.
A magyar piacon már működnek olyan szolgáltatók, amelyek professzionális magyar AI-hangokat és hangklónokat kínálnak reklámhoz. A technológia ígérete a gyorsabb, olcsóbb gyártás; a kockázat viszont az, hogy kisebb büdzséjű projekteknél a stúdiófelvétel helyett generált hang kerülhet be.
Visszatérés a háttérbe, nem a képernyőre
A csomagkézbesítés Lukács Miki számára átmeneti megoldás. A karácsonyi szezon után, 2027 január–februárjában szeretne visszatérni a média világába – de nem műsorvezetőként. Korábban tíz évig a Juventus Rádió gyártásvezetőjeként dolgozott, és ezt a háttértapasztalatot szeretné kamatoztatni.
A konkrét állomás és pozíció egyelőre titkos, ám egy dolgot leszögezett: „Nem innen tervezek nyugdíjba menni.” A munkája során továbbra is sokan felismerik az utcán is; neki ez részben megerősíti, hogy a személyes jelenlét továbbra is érték a médiában.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Lukács Miki esete egy arcba ütő példa arra, hogyan csúszik át az AI-hatás a techszektortól a mindennapi megélhetésig. A mesterséges intelligencia nemcsak programozókat és ügyfélszolgálati chatbotokat érint: a reklámhang, a narráció és a szinkron is olyan terület, ahol a generatív eszközök már ma versenyeznek az élő szakemberekkel.
Magyar vállalkozások szempontjából ez kettős üzenet:
- Költségcsökkentés: AI-hanggal percek alatt készülhet egy rádiószpot vagy webshop-videó narrációja.
- Szabályozási és etikai kérdések: a hangklónozás általában explicit beleegyezést igényel; a megtévesztő, hamis „vásárlói vélemény” pedig jogi kockázatot hordoz.
- Piaci torzítás: ha a kisebb projektek kizárólag AI-t használnak, a tapasztalt hangművészek és narrátorok megbízásai tovább apadhatnak.
A történet tehát nem egy celeb extrém karrierváltásán múlik. Inkább arról szól, hogy a digitális átalakulás milyen gyorsan éri el azokat a szakmákat is, amelyek eddig elsősorban emberi készségre épültek – és hogyan kényszerülnek az érintettek ideiglenes, teljesen más jellegű munkát vállalni, amíg új helyet nem találnak a piacon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



