Az MI választja ki, kit ellenőriz a NAV: adatvezérelt ellenőrzési hullám indulhat

A magyar adóhatóság ellenőrzési gyakorlata egyre inkább adatvezérelt technológia mögé áll. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026-ban tovább növeli a kockázatelemzésen alapuló, célzott vizsgálatok arányát, és ehhez mesterséges intelligencia alapú elemzési modelleket is bevet – közölte Vágujhelyi Ferenc elnök februárban az MTI-vel. A hivatal a saját adatai szerint tavaly több mint 132 ezer ellenőrzést végzett; az esetek több mint ötödében nem szankció, hanem segítség volt a végeredmény.

Adatokból kockázati lista

A NAV működése ma már alapvetően adatvezérelt: az online számlaadatok, az online pénztárgépek, az eKÁER, az ágazati adatszolgáltatások és a nemzetközi pénzügyi információcsere adatait együttesen elemzi, mesterséges intelligenciával támogatva – fogalmazott a hivatal vezetője. A rendszer képes a számla kiállításakor is kiszűrni a kockázatos mutatókkal rendelkező cégeket; a gyanús szereplők a bevallás benyújtása előtt is revizori vizsgálatra számíthatnak.

A kiválasztás nem véletlenszerű szűrés. A NAV egy adattudományi módszerekre épülő, mesterséges intelligenciát használó statisztikai modellt alkalmaz: az anomáliára utaló mutatók alapján algoritmus jelöli ki a kockázatos adózókat. A rendszer kizárólag az adózók által szolgáltatott adatokra támaszkodik – forgalmi adatokra, foglalkoztatási bejelentésekre és hasonló jelzőkre.

A modell a szűrést gyorsítja, a revizor dönt

Fontos technológiai részlet: az MI nem minősít egyedül jogsértést. Feladata a gyanús esetek felkutatása és a célzott ellenőrzések előkészítése. A tényleges jogi értékelést továbbra is ember végzi.

A gyakorlatban ez már látszik. A NAV február eleji közleménye szerint Heves vármegyében 18, az MI-modell által kiválasztott vállalkozást vizsgáltak; az esetek több mint harmadában súlyos mulasztást állapítottak meg. Tavaly hasonló jellegű ellenőrzésből 80 ezer volt, és legalább ennyi várható idén is.

A tisztességes vállalkozások védelme érdekében ott avatkozunk be hatósági eszközökkel, ahol a kockázat valódi – fogalmazott Vágujhelyi Ferenc.

A hivatal differenciáltan lép fel: az együttműködő adózók támogató eljárásra és adategyeztetésre számíthatnak, a szándékos jogsértéseket viszont gyors, célzott ellenőrzéssel kezeli.

Készpénzállomány és egyéb riasztó jelek

A NAV hivatalos 2026-os ellenőrzési terve elsősorban a kockázatalapú, adatvezérelt megközelítést erősíti. Kiemelten nevesíti például a több éve tagi kölcsönből működő társaságokat, az áfa-visszaigénylési anomáliákat, az e-kereskedelmi platformokat és több ágazat-specifikus területet. A gazdasági sajtó és adószakértői elemzések szerint az év végi beszámolók és társaságiadó-bevallások összevetése különösen érzékeny lehet azoknál a cégeknél, ahol a könyvelésben magas házipénztár-állomány szerepel, de a készpénz tényleges megléte vagy a pénzmozgások dokumentálása nem igazolható.

A magas pénztáregyenleg önmagában nem jogsértés. Kockázatot jelenthet viszont, ha a kimutatott és a valós készpénz eltér, a tulajdonosi kivétek vagy tagi kölcsönök nincsenek megfelelően bizonylatolva, vagy a készpénzmozgások nem köthetők gazdasági eseményhez.

Mit jelent ez a vállalkozásoknak?

A technológiai váltás azt jelenti, hogy a hatóság nem feltétlenül helyszíni véletlenszerű mintavétellel indul, hanem automatikusan keresztülvezeti a vállalkozások által már elektronikusan leadott adatokat. Ha az online számlák, a pénztárgép-tranzakciók, a bevallások és a beszámolók között szokatlan minta rajzolódik ki, a cég előbb kerülhet kockázati listára.

• Adatminőség: az online adatszolgáltatások pontossága és következetessége közvetlenül befolyásolja a kockázati besorolást.
• Dokumentáltság: készpénzes tranzakcióknál a bizonylatok és a pénzkezelési szabályzat betartása kulcskérdés.
• Proaktív rendezés: az évvégi zárás előtti önellenőrzés és egyeztetés könyvelővel csökkentheti a későbbi konfliktus esélyét.

A NAV 2026-os iránya világos: a technológia gyorsítja a szűrést, az adatok pedig egyre több ellenőrzés kiindulópontjává válnak. Aki rendezett, ellenőrizhető és összhangban tartja a könyvelési adatokat a valós gazdasági folyamatokkal, az a differenciált fellépés előnyeit élvezheti – ahol viszont az adatok között ellentmondás van, ott az MI-modell könnyen célpontot jelöl.

Források: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Economx