81 százalék Boltraffióra: a Luminari MI újra megkérdőjelezi a Salvator Mundi szerzőségét

Egy brazil kutató által fejlesztett mesterséges intelligencia újra felvetette a világ legdrágábban eladott festményének szerzőségét. A Luminari nevű rendszer szerint a Salvator Mundi nem Leonardo da Vinci, hanem milánói tanítványa, Giovanni Antonio Boltraffio keze nyomát viseli — legalábbis 81 százalékos valószínűséggel. A hír október elején egy sajtóközleményben jelent meg; a művészettörténészek és az MI-szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szoftver belső működése és a konkrét eredmény egyelőre nem ellenőrizhető.

Mi állít a Luminari?

Átila Soares da Costa Filho brazil kutató Luminari nevű attribúciós rendszere konvolúciós neurális hálózatokra épül, és a fejlesztő szerint képes rekonstruálni egy festmény restauálás előtti állapotát. A Salvator Mundi esetében a modell több mint tízmilliárd paraméterrel dolgozott; a közlemény szerint egy német MI-rendszer is összevetette a digitális rekonstrukciót Dianne Modestini restaurátor 2007 és 2013 között elvégzett munkájának eredményével.

A teszt eredménye szerint Boltraffio a legvalószínűbb szerző, Leonardo pedig közvetlenül utána következik a rangsorban — utóbbi pontszáma azonban nem került nyilvánosságra. Soares maga is óvatosságra int: az intelligencia „egy eszköz az attribúcióban, nem abszolút igazság”. Későbbi nyilatkozata szerint a képet Boltraffio munkájaként, Leonardo együttműködésével értelmezné — ami jelentősen finomabb állítás, mint azok a címek, amelyek egyértelműen kizárják Leonardót.

Miért nem fogadják el szkeptikus szakértők?

A Salvator Mundi-specifikus 81 százalékos eredmény eddig nem jelent meg lektorált tudományos publikációban. Soares a francia Unidivers portálnak megerősítette, hogy erről a konkrét tesztről „eddig” nem készült recenzált tanulmány. A Luminari rendszert ugyan tesztelték más esetekben — például Rembrandt környezetében, a bolognai egyetemhez kapcsolódó folyóiratban —, de ez nem egyenlő a Salvator Mundi-eredmény tudományos validálásával.

Az algoritmus tanítóadat-készlete, a teljes protokoll és a független reprodukálás szintén ismeretlen. Soares szerint a vizsgálat tizennyolc leonardói iskolabeli művész mintegy 1800 képét használta, de a részletes adatok — képenkénti eloszlás, hibamátrix, hamis pozitív arány — nem állnak rendelkezésre. Wolfgang Reuter, az Art Intelligence vállalat szakembere a Bildnek adott interjúban így fogalmazott: „A 81 százalék valószínűség nem bizonyíték, legfeljebb egy nyom.” Frank Zöllner Leonardo-kutató hangsúlyozta, hogy egy átlátható MI-elemzés segíthetne, de önmagában nem oldja meg az attribúciós vitákat.

A festmény és a piaci háttér

A Salvator Mundi a műkincspiac egyik legvitatottabb darabja. A Christie's 2017. november 15-én 450,3 millió dollárért (450 312 500 USD, vevői díjjal) kelt el — ez minden idők legmagasabb aukciós ára. A vásárló kiléte az aukción nem derült ki; későbbi sajtójelentések a szaúdi koronaherceghez, Mohammed bin Salmanhoz kötötték a tranzakciót. A kép azóta gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől.

A festmény eredeti állapota és a Modestini-restaurálás miatt a hagyományos módszerekkel is nehéz megállapítani, mekkora rész maradt az eredeti alkotótól. Boltraffio neve nem új a vitában: korábban is felmerült, hogy Leonardo műhelyében készülhetett, esetleg a mester felügyelete alatt. Ha a Boltraffio-szerzőség bizonyítódna, a piaci érték valószínűleg jóval alacsonyabb lenne — bár ez ma spekuláció, nem tény.

Mit jelent ez az MI-gyakorlatban?

A Luminari-eset tipikus példa arra, amikor egy algoritmus kimenete — egyetlen százalékos érték — médiában tényként jelenik meg, miközben a mögöttes modell fekete doboz marad. A fejlesztő 75 százaléknál magasabb egyezésnél „autentikusnak” minősítené a művet, de ennek külső forrása nincs megadva.

A magyar vállalkozások és intézmények számára is tanulságos: ha mesterséges intelligenciát használnak magas tétű döntésekhez — legyen szó jogi, pénzügyi vagy kulturális területről —, a modell átláthatósága, a tanítóadatok dokumentálása és a független ellenőrzés nélkül egyetlen százalék sem tekinthető végleges ítéletnek. Soares is ezt sugallja: az MI kiegészítheti a szakértői munkát, de nem helyettesíti azt.