Mesterséges intelligencia
403 amerikai hiperadatközpont évente több szén-dioxidot termel, mint egész Dánia – Harvard
A Harvard kutatói létesítményi szinten számolták ki, hogy az Egyesült Államok 403 legnagyobb adatközpontja 2024–2025-ben mintegy 25,7 millió tonna CO₂-kibocsátással járt – ez meghaladja Dánia éves szén-dioxid-terhelését.
3 perc olvasás

A Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola és a Harvard Data Science Initiative kutatói november 16-án publikálták az első nagyszabású, létesítményenkénti becslést az amerikai hipernagy adatközpontok (hyperscale data center) áramfogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról. A vizsgálat 2024 májusa és 2025 áprilisa közötti időszakot fedte le – tehát olyan adatokat mutat be, amelyek még az MI-infrastruktúra legutóbbi robbanásszerű növekedése előtt zárultak.
Mit mutat a számítás?
A kutatók műholdfelvételek alapján azonosították az Egyesült Államok 403 hipernagy adatközpontját, becsülték az egyes létesítmények éves áramigényét, majd az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) adatai segítségével hozzárendelték a regionális hálózat szén-dioxid-intenzitását. A központi forgatókönyv szerint az objektumok összesen körülbelül 82 terawattóra (TWh) villamos energiát fogyasztottak, ami az amerikai teljes áramfelhasználás 1,8 százalékának felel meg.
Az ezzel járó kibocsátás mintegy 25,7 millió tonna szén-dioxid volt – ez összemérhető Dánia éves szén-dioxid-lábnyomával, és a kutatók szerint kétszer-háromszorosa a 2018-as korábbi becslésnek. Működési terheltségtől függően a fogyasztás 68 és 99 TWh között mozoghatott; a felső érték egyes amerikai államok, például Indiana vagy Michigan teljes áramfelhasználásához közelít.
Fosszilis energia és területi különbségek
A tanulmány szerint a vizsgált adatközpontok áramellátásának 54 százaléka fosszilis forrásból származott: a gáztüzelésű erőművek 38, a szélerőművek pedig 15 százalékot adtak hozzá. Az áram egynegyede olyan hálózati régiókból érkezett, amelyek átlagosnál szennyebben termelnek.
A regionális eltérések drámai hatást mutatnak: két azonos fogyasztású adatközpont szén-dioxid-lábnyoma akár többszörösen is eltérhet attól függően, melyik államban áll. Virginia, Oregon, Ohio és Iowa négy állam önmagában az összes vizsgált áramfogyasztás több mint felét adta. A szerzők hangsúlyozzák, hogy sok létesítmény szénbányászattól és szénerőművektől függő térségekbe települt.
„Amit látunk, már most is figyelemre méltó, de csupán egy pillanatfelvétel egy gyorsan bővülő iparágban” – mondta Gianluca Guidi, a tanulmány vezető szerzője. „2025 áprilisa óta új létesítmények épültek, a meglévő campusok bővültek, és az MI-igény tovább nő. A most közzétett adatok 2026-ra már jelentősen magasabbak lehetnek.”
COP31: az Antalyai MI-nyilatkozat
A tanulmány megjelenésének napján, november 16-án a törökországi Antalyában zajló ENSZ COP31 klímakonferencián indították el az Antalyai Mesterséges Intelligencia Nyilatkozatot. A önkéntes kezdeményezés a vállalatokat és országokat arra ösztönzi, hogy az adatközpontokat nulla vagy alacsony kibocsátású energiával lássák el, javítsák az energia- és vízfelhasználás hatékonyságát, valamint nyilvánossá tegyék környezeti hatásaikat.
„Nem kérhetjük az emberektől, hogy a holnapi ígéretekért cserébe ma magasabb számlákat, a bolygót tovább melegítő szennyezést és mélyülő egyenlőtlenséget fogadjanak el” – fogalmazott Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője a kezdeményezés bemutatásán. A nyilatkozatot eddig közel 80 szervezet írta alá, köztük alig egy tucat állam.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A kutatás közvetlenül nem a magyarországi adatközpontokat vizsgálja, de a felhőszolgáltatások és az MI-modellek infrastruktúrája globálisan összefügg: a világ nagy technológiai platformjai jelentős része amerikai hipernagy létesítményekben fut. A tanulmány korlátai közé tartozik, hogy nem különíthető el az általános felhőszámítás és az MI-specifikus terhelés, és nem veszi számításba azokat a helyi gázturbinákat sem, amelyeket egyes cégek a hálózati korlátok megkerülésére telepítenek.
A kutatók a következő lépésként az egészségügyi hatások feltárását és egy nyilvános nyomonkövető felület kialakítását ígérik. Francesca Dominici, a tanulmány társszerzője szerint az adatközpontok elhelyezése és energiaellátása nem pusztán technológiai, hanem közegészségügyi és klímapolitikai döntés is: a fosszilis erőművek nemcsak CO₂-t, hanem finomrészecskéket is kibocsátanak, amelyek közvetlenül érintik a közeli lakosságot.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Források
444: 400 amerikai adatközpont több üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe egy év alatt, mint egész Dánia
Harvard T.H. Chan School of Public Health: Hyperscale data centers' energy consumption, carbon emissions newly estimated by researchers
Nature Sustainability: Assessing the carbon emissions and energy consumption of US hyperscale data centres
ITU: COP31 Presidency and ITU launch Antalya Artificial Intelligence Pledge



