Rekord magas az incidensek költsége, az EU-ban 300 ezer kiberbiztonsági szakember hiányzik

A kiberfenyegetések üzleti súlya soha nem volt ilyen mérhető: a támadások költségei emelkednek, a vállalatok kockázati listáján pedig a kiberincidensek és a mesterséges intelligencia is az élen szerepel. Eközben az Európai Unióban tovább nő a képzett szakemberek hiánya – és Magyarországon is közeledik egy fontos NIS2-képzési határidő.

Rekord költségek, gyorsuló AI-támadások

Az IBM 2026-os adatvédelmi incidens-költségjelentése szerint egy átlagos incidens globálisan 4,99 millió dollárba kerül, ami 12 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A rosszindulatú, mesterséges intelligenciával támogatott támadások esetén az átlagos költség eléri a 6 millió dollárt; az ilyen incidensek aránya az IBM adatai szerint 56 százalékkal nőtt egy év alatt. A deepfake-utánzás és az AI-val támogatott kártevők voltak a leggyakoribb típusok.

Az Allianz 2026-os kockázati barométere szerint a kiberincidensek ötödik éve vezetik a globális vállalati kockázati rangsort (a válaszadók 42 százaléka említette), a mesterséges intelligencia pedig a tavalyi 10. helyről a másodikra ugrott – a legnagyobb emelkedést produkálva a listán.

Az EU-ban csaknem 300 ezer szakember hiányzik

A szakemberhiány nem csupán statisztika: az Európai Unió Kiberbiztonsági Készségakadémiájának összefoglalója szerint 2024-ben mintegy 299 ezer kiberbiztonsági szakember hiányzott az unió munkaerőpiacáról, ami 9 százalékkal több, mint 2023-ban. A hiány várhatóan tovább nő, mivel a NIS2 irányelv, a Cyber Resilience Act és a DORA is több biztonsági szakértőt igényel a szervezetektől.

A 2024-es uniós Eurobarométer-felmérés szerint a vállalatok 81 százaléka a kiberbiztonsági munkaerő-felvételi nehézségeket a lehetséges támadások egyik fő kockázataként értékeli. A kiberbiztonsági szerepkörökben dolgozók 76 százalékának nincs formális képesítése vagy tanúsított képzése – ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok szervezet nem rendelkezik naprakész, igazolható tudással a védekezéshez.

NIS2: decemberi határidő a magyar szervezeteknek

A magyar NIS2-megfelelés részeként az érintett szervezetek vezetőinek legalább nyolcórás alapképzést kell teljesíteniük, majd évente legalább négy órás továbbképzésen kell részt venniük. Az elektronikus információs rendszerek biztonságáért felelős személyeknek évente legalább húsz órás képzés a kötelező.

A 2025. december 31. előtt kinevezett érintettek első képzési kötelezettségét 2026. december 31-ig kell teljesíteniük. A határidő tehát már nem távoli: a szervezeteknek most kell gondoskodniuk az igazolható képzésről.

Ingyenes GDE-képzések online

A Gábor Dénes Egyetem (GDE) felnőttképzési platformján, a GDE ON-on keresztül két online kurzust tett elérhetővé: egy nyolcórás vezetői alapképzést és egy húszórás szakmai továbbképzést az információbiztonsági felelősök számára. Mindkettő saját tempóban, bárhonnan elvégezhető, és 2026. december 31-ig díjmentes; a sikeres teljesítést tanúsítvány, illetve mikrotanúsítvány igazolja.

A vezetői képzés stratégiai, nem technikai fókuszú: a kritikus helyzetek felismerését és a döntéshozatal támogatását célozza. A húszórás kurzus az incidenskezeléstől a technológiai védekezésen át a hatósági együttműködésig terjedő gyakorlati ismereteket öleli fel.

„A kiberbiztonság nem csupán azok számára fontos, akiknek a jogszabályok kötelező képzést írnak elő.”

– jegyezte meg Dr. Zsuffa András kiberbiztonsági szakértő a GDE közleményében. Dr. Dietz Ferenc, az egyetem elnöke kiemelte: céljuk, hogy a kiberbiztonsági tudás ugyanazon a digitális felületen legyen elérhető, mint a többi online képzésük.

A képzések a NIS2-kötelezettek számára jogszabályi megfelelést biztosítanak, de a GDE hangsúlyozza: kibertámadás bármely szervezetet érhet, és a tudatos munkatársak, vezetők jelentős része a megelőzésnek.

Források: Index, KKV Magazin, EU Cyber Skills Academy, IBM, Allianz