Halott szeretteinkkel beszélő MI: a digitális gyásztechnológia már nem science fiction

Ami még néhány éve a Black Mirror „Be Right Back” című epizódjában tűnt távoli víziónak, ma már működő szolgáltatások formájában érhető el: a mesterséges intelligencia képes szöveges és hangalapú beszélgetéseket szimulálni olyan emberekkel, akik már nem élnek. A technológia nem kapcsolatot teremt a túlvilággal, hanem a digitális nyomokból — üzenetekből, e-mailekből, közösségimédia-bejegyzésekből, hang- és videofelvételekből — tanuló chatbotot vagy hangklónt hoz létre.

Két út: archívum vagy generatív utánzás

A piacon kétféle megközelítés dominál. Az egyik életben rögzített emlékeket, interjúkat és hangot tárol: a hozzátartozók kérdéseire a felvett válaszok szólnak vissza, nem pedig teljesen új tartalom keletkezik. A másik generatív MI-t használ, amely a meghalt személy adatai alapján új mondatokat alkot, utánozva szófordulatait, humorát és megszólításait.

A Cambridge Egyetem kutatói szerint olyan platformok már elérhetők, mint a Project December, amely kezdetben GPT-modelleket használt, majd saját technológiára váltott, és díj ellenében kínál szöveges „szimulációt” elhunytakkal. A HereAfter AI hasonló céllal működik: életben felvett interjúkból készít interaktív emléktárgyat, amelyet a családtagok később kérdésekkel tudnak „ébreszteni”. Kínában is megjelentek hasonló szolgáltatások.

Etikai aknamező: engedély, reklám, elengedés

A Cambridge Leverhulme Centre for the Future of Intelligence munkatársai a Philosophy and Technology folyóiratban figyelmeztettek: a gondatlanul tervezett rendszerek pszichológiai kárt okozhatnak. Dr. Katarzyna Nowaczyk-Basińska szerint „szinte bárki, aki internet-hozzáféréssel és alapvető tudással rendelkezik, újjáéleszthet egy elhunyt szerettet” — anélkül, hogy az elhunyt ehhez hozzájárult volna.

A kutatók spekulatív forgatókönyvei között szerepel olyan eset is, amikor a halott stílusában érkező chatbot reklámokat küld, vagy a gyászoló nem tudja tiszteletteljesen leállítani a szolgáltatást. Javaslatuk:

• kölcsönös, dokumentált hozzájárulás az adatadótól és a használótól;
• korhatárosítás és folyamatos jelzés arról, hogy MI-vel beszélünk;
• a deadbotok nyugdíjazásának lehetősége, akár rituális formában;
• tilalom a nyilvános közösségimédia-jelenlétre és reklámcélú felhasználásra.

A Microsoft 2020 decemberében kapott amerikai szabadalmat olyan chatbotra, amely egy konkrét személy digitális adataiból tanul — a dokumentum utólagos személyeket is említ —, ám a cég jelzése szerint nem tervezi termékként piacra dobni.

Mit mutatnak a gyakorlati tesztek?

A King's College London és a Cardiffi Egyetem kutatói 2025 novemberében publikált tanulmányukban saját magukon tesztelték a deathbot-szolgáltatásokat. Megállapításuk: a generatív rendszerek gyakran merev, ismétlődő válaszokat adnak, és nehezen kezelik a gyász érzelmi súlyát — miközben előfizetéses üzleti modellen futnak, nem jótékonysági alapon.

A szintetikus utóéletek éppen azért hatnak meggyőzően, mert korlátokba ütköznek: emlékeztetnek arra, hogy az emlékezés kapcsolati és kontextuális, nem programozható.

Magyar felhasználók számára

Magyarországon is relevánsak az adatvédelmi kérdések: mások üzeneteiből, hangjából bot készítése problematikus lehet, ha az elhunyt nem adott ehhez kifejezett engedélyt. A technológia egyeseknek megnyugvást hozhat — a Reuters 2025-ös riportja szerint a hangklón „majdnem mintha itt lenne” érzetet kelt —, ám a szakértők figyelmeztetnek: hosszú távon akár megnehezítheti az elengedést, és nem helyettesíti az élő emberi kapcsolatot. A digitális túlvilág tehát nem a hagyományos szertartások utódja, hanem új piac: az emlékezést adattá, a kapcsolatot szimulációvá alakítja — aminek jogi és pszichológiai következményeit a kutatók most kezdik feltérképezni.