Digitális gazdaság
A diplomások is sorra kerülnek a leépítési listán – és nem feltétlenül az MI miatt
A magyar munkanélküliség szintje évek óta változatlan, de a háttérben átrendeződött a piac: a tudásintenzív munkakörökből érkező álláskeresők aránya 2019 óta meredeken nő.
2 perc olvasás

Magyarországon a munkanélküliek száma évek óta nagyjából 220 ezer fő körül ingadozik, a felszíni nyugalom azonban megtévesztő. Az UniCredit Bank vezető közgazdásza, Becsey Zsolt a közösségi médiában és az ATV Start november 18-i adásában ismertette: a munkanélküliek összetétele gyökeresen megváltozott.
Stabil létszám, más arányok
2019-ben a tudásintenzív munkakörökből kieső dolgozók a munkanélküliek mintegy ötödét adták; ma már több mint egyharmaduk innen érkezik – a vezetői és szakértői pozíciókból kiesők aránya különösen gyorsan emelkedett. Eközben a fizikai munkakörökben a munkaerő-tartalék lényegében kimerült, a nagy gyári beruházások miatt az alacsonyabb képzettségűek iránti kereslet továbbra is erős marad.
A közgazdász szerint a trend lényege nem a mutató szintje, hanem az iránya: a fehérgalléros munkavállalók egyre nagyobb arányban kerülnek a piac szélére, miközben az összlétszám látszólag változatlan.
Nem csak a mesterséges intelligencia
Becsey Zsolt hangsúlyozza: a folyamat legalább négy éve tart, amikor a bérnövekedés elkezdte meghaladni a vállalati profitnövekedést. A cégek erre szervezeti szintek összevonásával, a működés egyszerűsítésével és a funkciók központosításával válaszoltak – gyakran úgy is meg tudtak válni irodai dolgozóktól, hogy az árbevételük nem esett vissza érdemben.
A mesterséges intelligencia szerepét az adatok egyelőre nem igazolják egyértelműen, hiszen a kedvezőtlen irány legalább két éve látszik. Az elmúlt év gyorsulásában az MI hozzájárulhatott, de nem magyaráz mindent. A tulajdonosok egyre gyakrabban várják el a vezetőktől az automatizálást, de a leépítések mögött elsősorban szervezeti racionalizálás és költségvisszafogás áll.
A szolgáltatóközpontok és a juniorok
A legérzékenyebb pont Budapest üzleti szolgáltatóközpontjai (SSC/BSC), ahol a szektor növekedése gyakorlatilag megállt, és jelentős elbocsátások zajlanak. A multinational cégeknél a következő csoportok állnak különös veszélyben:
- pályakezdők, akiknek rutinszerű, adatgyűjtő feladatait a technológia már képes átvenni;
- egyetlen vállalathoz vagy szűk ágazathoz kötődő adminisztratív pozíciók;
- HR-, marketing- és projektmenedzsment-területek, valamint középvezetői állások gyengébb konjunktúra idején.
Becsey Zsolt véget értnek tartja azt a 2019-ig tartó korszakot is, amikor a munkaerőhiány miatt egy állásváltással akár 15–20 százalékos béremelés is elérhető volt. A gyakori váltás helyett a szakértő szerint középtávon az önképzésnek és az online képzéseknek nagyobb szerep jut.
Mi a következő lépés?
A közgazdász szerint a legfontosabb kérdés az, mi történik, ha a diplomások kínálata strukturálisan gyorsabban nő, mint a tudásintenzív állásoké. Az oktatásnak és a szakképzésnek ennek megfelelően kell alkalmazkodnia – különben egyre több magasan képzett munkavállaló marad tartósan nehéz helyzetben, miközben a piac felszínén minden változatlan marad.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.



